Kánonjog 16. (2014)
TANULMÁNYOK - Artner Péter: A plébánosi hivatalból való elmozdítás
A PLÉBÁNOSI HIVATALBÓL VALÓ ELMOZDÍTÁS 31 a plébánosi kötelezettségek között is szereplő helybenlakási kötelezettség (533. kán. 1. §) megsértésének szankcionálását; igaz, ebben az esetben a büntetés nem pusztán az elmozdítás, hanem a hivataltól történő megfosztás. e. Anyagi javak rossz kezelése Mivel az 532. kánon alapján a plébános nemcsak lelki ügyekben a rábízottak gondozója, hanem anyagi ügyekben is a plébánia vagyonkezelője, e területen is felelősséggel tartozik. Az 1741. kánon 5. pontja szinte szó szerint megismétli a CIC (1917) Can. 2147 § 2, 5°-át, illetve a Maxima Cura Can. 1, 7°-át. Ahhoz, hogy az anyagi javak rossz kezelése miatt a plébános elhelyezhető legyen, nem elegendő az egyszerűen rossz vagyonkezelés. Az is szükséges, hogy abból az egyháznak súlyos kára származzon, és ezen a bajon másként ne lehessen segíteni. Elképzelhető, hogy a plébános kiváló lelkipásztor, de az anyagi ügyekhez nem ért. Ilyen esetben nem feltétlenül az elhelyezés a helyes megoldás. Az anyagi javak rossz kezelése eredhet a plébános hibájából vagy járatlanságából, sőt, akár rossz szándékából, sikkasztásából is. A rossz vagyonkezelés nem pusztán a plébánia egyszerűen rossz anyagi helyzetét, vagy az évrol-évre negatívan záródó költségvetést jelenti, hiszen az nem, vagy nem feltétlenül a plébánoson múlik; hanem a plébános kifejezetten rossz vagyonkezelési intézkedéseit vagy hanyagságát. Pusztán a könyvelés hiánya, ha amúgy az egyházközségnek kára nem származik belőle, önmagában nem elegendő indok a plébános elmozdítására. Azonban az ilyen mulasztásnak lehetnek olyan következményei, amelyek már igen. Szükséges továbbá az elmozdítás törvényességéhez, hogy ezért a kárért a plébános legyen felelőssé tehető; valamint az, hogy a problémát másként ne lehessen megoldani. Ez az utóbbi kitétel magában foglalja azt a gondolatot is, hogy csak akkor mozdíthatja el a plébánost a megyéspüspök, ha előtte már más lehetőségeket is próbált alkalmazni a probléma megoldására. Az elmozdítás oka lehet akár pl. egy engedély nélküli elidegenítés (1377. kán.; vö. 1291. kán.) is, ha abból az egyházközségnek kára származik. Az anyagi javak rossz kezelése esetén csak akkor helyezhető el a plébános, ha a helyzet másként nem oldható meg. Ilyen egyéb megoldás lehet: vagyonkezelő kinevezése, a vagyonkezelés a plébános hatásköréből történő teljes kivonásával; havi (gyakori, rendszeres) beszámolási kötelezettség az egyházközség anyagi helyzetéről; a plébános kötelezése arra, hogy minden vagyonkezelés előtt tanácsot kéijen, pl. esperestől, könyvelőtől, vagy engedélyt kérni a plébánia gazdasági tanácsától (537. kán), ill. magától az ordináriustól. Amennyiben a plébános beleegyezik, hogy a vagyonkezelést másra bízzák, és ezzel a kialakult gondok megoldódnak, akkor nem kell (nem indokolt) a plébános elmozdítása. Ez utóbbi gondolat, mely szerint nem kell elhelyezni a plébánost, ha a problémák más úton is kezelhetők, csak ebben az egy mondatban szerepel, de értelemszerűen kiterjeszthetők minden más okra is, mint ahogy azt fentebb be is mutattuk. Ha az anyagi javak nem megfelelő kezelése miatt az egyházat súlyos kár éri, és ezért a plébános tehető felelőssé, a 128. kánon értelmében kártérítésre kötelezhető, akár világi fórumok előtt is; ugyanis nem menti fel az elmozdítás alkalmazása a plébánost az okozott károk helyrehozatalának kötelezettsége alól. Ha
