Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Intézménytörténeti szempontok Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról
Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról 27 pesti esperesi kerületre. Ennek során hangsúlyozza, hogy a fővárosi esperesi kerület neve (districtus vicearchidiaconalis Budapestinensis) eddig is egyszerűen esperesi kerületet (vicariatusforaneus, decanatus) jelölt1 n. Serédi Jusztinián prímás 1932. november 7-én a pesti esperesi kerületet két részre, a Pest belső és a Pest külső kerületre osztja111 112. így az akkori főváros területe három esperesi kerületet foglalt magában egészen 1946-ig. A CIC (1917) kategorikusan kijelenti, hogy az egyházmegyében az elsőfokú bíró a helyi ordinárius (Can. 1572 § 1), és hogy a bírósági helynök (offlciális) a püspökkel egy bíróságot alkot (Can. 1573 § 2). Egyértelművé teszi továbbá, hogy egyházmegyéjében a megyéspüspök (akkor is, ha metropolita vagy a Szentszéknek közvetlenül alárendelt érsek, illetve ilyen egyéb ordinárius) első fokon ítélkezik (Can. 1594 §§ 1-3). Ezért a budapesti helynökség bírósága, melytől az érseki bíróságra másodfokon lehetett fellebbezni, nem illeszkedhetett az egyetemes egyházjog keretei közé. Csemoch János prímás 1918. október 18-án átalakította a főegyházmegyében a bíróságokat. Rendelkezése a nagyszombati officiális bíróságát megújítja, Esztergomban érseki és prímási szentszéket említ, budapesti bíróságról viszont már nincs szó benne113. A váci egyházmegyében az I. világháború után nagy lendületet vett a Budapest melletti peremvárosok plébániává szervezése, különösen Hanauer István püspök idejében, aki számos helyi lelkészséget és plébániát alapított. 1927-ben térképet készíttetett az egyházmegyéről. Az általa bevezetett szervezeti módosítások után a váci egyházmegye pesti főesperességéhez 6 esperesi kerület tartozott1 '4. 1970-ben Bánk József püspök változtatott az esperességeken. így 1993-ig a pesti főesperes- ség 5 kerületből állt, melyek közül kettő (Budapest-felső és Budapest-alsó) teljes egészében a fővárosban helyezkedett el, de egy harmadikban (rákosi esperesi kerület) is a plébániák fele (5 plébánia) Budapesthez tartozott115. Közben a főváros területe lényegesen megnövekedett. Az Országgyűlés 1949. december 15-én elfogadta az 1949. évi XXVI. törvénycikket, mely 1950. január 1 -tői 7 várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest) és 16 községet (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár) csatolt Budapesthez. A fővároshoz ekkor kapcsolt plébániák a Csepel-szigeten és a budai oldalon - Békásmegyer kivételével, amely korábban is az esztergomi főegyházmegye része volt - a székesfehérvári egyházmegyében maradtak, a pesti 111 Circulares literae dioecesanae anno 1919, 30: IV. Nr. 2672. 112 Circulares litterae dioecesanae anno 1932 ad clerum Archidioecesis Strigoniensis dimissae, Strigonii 1932. 52: X. Nr. 3128. 113 Circulares literae dioecesanae anno 1918 ad clerum Archidioecesis Strigoniensis a loanne Cardinale Csemoch ...dimissae, Strigonii 1918. 105: XIII. Nr. 2708. 114 BÍRÓ B., A váci egyházmegye területe a 16. század után, 44-45. 115 Vö. BÁNK J (szerk.), Váci Egyházmegyei Almanach, 231-236, és 239-240. BÁNK J. (szerk.), Váci egyházmegyei almanach, II. Vác 1980. 95-100.
