Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Intézménytörténeti szempontok Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról
28 Erdő Péter oldalon viszont a váci egyházmegyében. Mivel ebben az időben már nem voltak olyan jogintézmények, amelyek - akár az állami jog szerint is - megkívánták volna, hogy a főváros összes plébániái az esztergomi érsek joghatósága alá tartozzanak, Budapest egyházmegyei szempontból jelentős mértékben megosztottá vált. A város 525 km2 területéből 207 km2 esett az esztergomi főegyházmegyére (az 1950 előtti főváros területe), 1,6 milliós összlakosságából pedig 1,05 millióan éltek ezen a részen116 117 118. Egyébként Budapest 1950-ig, majd a fővárosnak az esztergomi főegyházmegyéhez tartozó belső része enklávé volt, vagyis területileg nem függött össze a főegyházmegye többi részével. Az esztergomi részt a budai oldalon Csepeltől Budakalászig a székesfehérvári egyházmegye vette körül. A fővárossal közvetlenül szomszédos plébániák közül Budaörs ugyan esztergomi terület volt, de maga is a budapesti zárványterület részét alkotta111. A Szabó Imre püspök, budapesti érseki helynök által vezetett budapesti érseki helytartóság az új városhatárokra tekintettel 1954-ben kiadta a Nagybudapest katolikus papságának névtára 1954 című kötetet1 18, mely a megnövekedett főváros egységes lelkipásztori áttekintését szolgálta. A névtár bevezető eligazítása megállapítja, hogy Budapest 22 kerületében összesen 76 plébánia és 70 lelkészség működik 146 templommal. Ez az adat úgy értelmezhető, hogy a lelkészség szót a kötet mind a plébániai jogú területi (önálló) lelkészségekre (kváziplébániákra), mind a templomigazgatóságokra alkalmazza. Csakugyan, 1917 után az akkori Budapesten számos új plébánia keletkezett. Csemoch prímás például 1919. szeptember 1-én Budapesten nyolc új plébániát létesített119. 1945-re az akkori főváros területén 38 plébánia volt120. Néhány önálló lelkészség (curatia) is rendelkezett már (bizonyos) plébániai jogokkal. 1945-ben a fővárosban 8 ilyen működött121. Mindszenty bíboros a háború után nagy energiával fogott hozzá újabb plébániák szervezéséhez. Helyenként ezeket még csupán lelkészségként alapította meg, de olyan jogokkal, melyek gyakorlatilag már a plébániáknak feleltek meg. A mai egyházjog ezeket kváziplébániáknak nevezi (CIC [1917] Can. 516). Az 1980-as évekre Budapestnek az esztergomi főegyházmegyéhez tartozó részén 54, a váci egyházmegyéhez tartozó részen 36, a székesfehérvári részen pedig 17 (összesen 107) plébánia működött122. 116 BERZA L. (f.szerk.), Budapest lexikon, Budapest 21993. I. 209. (Budapest). 117 Lásd Az esztergomi főegyházmegye térképe. Készült Dr. Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek megbízásából 1982-ben, in Az esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve 1982. Schematismus Statusque Archidioecesis Strigoniensis anno Domini MCMLXXXII, Esztergom 1982 (Melléklet). 118 H.n. é.n. [Budapest 1954], 119 Circulares literae dioecesanae anno 1919 ad clerum Archidioecesis Strigoniensis a Ioanne Cardinale Csemoch...dimissae. Strigonii 1919. 21-22: III. Nr. 2375. 120 Schematismus venerabilis cleri Archidioecesis Strigoniensis pro anno Domini 1945, Budapestini é.n. 384-385. 121 Vő. Schematismus venerabilis cleri Archidioecesis Strigoniensis pro anno Domini 1945, 384-385. 122 BERZA L. (f.szerk.), Budapest lexikon, I. 650. A szám a kváziplébániákkal együtt értendő, vő. Schematismus Statusque Archidioecesis Strigoniensis anno Domini MCMLXXXII, Esztergom 1982 (Melléklet).
