Kánonjog 15. (2013)

TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: A legsúlyosabb büntetendő cselekmények és a rájuk vonatkozó egyedi eljárás a kánoni jogban

86

SzuROMi Szabolcs Anzelm

Decretum Gratiani és a Liber Extra is pontos fegyelmi álláspontot tartalmazott (vö. pl. C. 27 q. 1 cc. 6,2864;X3.1.1365). Akánonjog és világi büntetőjog is hagyományosan kitért a vérrokonok és sógorok közötti ilyen jellegű abúzusra.66 A jelenlegi kánon csak a klerikusokról rendelkezik, de a CIC (1917) 2357 § 1 — amint arra már utaltunk - a laikusokra is vonatkozott, akik a büntetendő tényállás megvalósításával önmagától beálló jogbecstelenségbe (azaz infamia-ba) estek. Ez természetesen maga után vonta az adott világi krisztushívő által gyakorolt bármilyen jellegű egyházi feladatkörükből történő azonnali elbocsátását. Az illetékes helyi ordinárius ezen túlmenően további, utólag kimondandó büntetést is kiszabhatott. A klerikus büntetése67 az önmagától beálló infámián és annak következményein (vö. a birtokolt egyházi hivatal magánál a jognál fogva történő elvesztése) kívül, a klerikusi állapotból történő elbocsátást is magában foglalhatja,68 mind a CIC (1917) Can. 2359 § 2, mind a hatályos Egyházi Törvénykönyv 1395. kán. 2. § alapján. Hangsúlyoznunk kell, hogy a büntetés súlyos volta nem a 20. vagy a 21. századi jogalkotás eredménye, hiszen, annak forrásai a Decretum Gratiani és a Liber Extra kánonjain túl X. Leó pápa69, a Trienti Zsinat70, Szt. V. Piusz pápa állásfoglalásaiban71, valamint a Sacra Congregatio Concilii 1726. június 8-i rendelkezéseiben is olvashatók.72 A Hittani Kongregáció jelenlegi joggyakorlata pontosan körülhatárolt csoportokba sorolja a kiskorúakkal szembeni szexuális visszaéléseket, azok körülményei és cselekményeinek sajátosságai alapján.73

A Hittani Kongregáció 2010. évi Normájában újdonság, hogy önálló büntetendő cselekményként kerül feltüntetésre (Art. 6 § 1 °1) a tizennégy év alatti kiskorúakat ábrázoló pornográf képek bármilyen formában történő megszerzése, birtoklása vagy továbbítása klerikus által. A súlyos bűncselekményt, mérlegelve az elkövetett tett mértékét, kötelező büntetéssel kell sújtani, amely egészen a klerikusi státuszból történő elbocsátásig terjedhet. Látható, hogy ez a cselekmény a modem technikai eszközök rossz célra történő használata következményeként valósulhat meg, így nyilván a régi források nem tartalmazhatják annak előzményét, azzal együtt, hogy maga a büntetendő cselekmény kezelése jól láthatóan a fentebb már

64 FRIEDBERG I. 1049, 1053-1054; C. 27 q. 1 c. 6: Si quis episcopus, presbiter, aut diaconus, aut subdiaconus, aut lector, aut psalmista, aut hostiarius cum muliere sanctificata Deo mechatus fuerit, deponatur, quia sponsam Christi corrupit; si uero laicus, excommunicetur. FRIEDBERG I. 1049.

65 Friedberg II. 452.

66 Wernz, F. X. - VIDAL, P., lus canoicum, VII. 547-548.

67 VÖ. CIC (1917) Can. 2358.

68 CONTE A Coronata, M., Institutiones Iuris Canonici, IV. 529-530.

69 LEO X, Const. Supernae dispositionis (5 mai. 1514) § 35.

70 Cone. Tridentinum, Sessio XXV (3-4 dec. 1563), De reformatione, Can. XIV: COD 780.

71 PIUS V, Const. Cum primum (1 apr. 1566) § 11; vö. PIUS V, Const. Horrendum (30 aug. 1568) § 3.

72 S.C. CONCILII, Lavellana seu Romana (8 iun., 6 iul. 1726).

73 SCICLUNA, CH. J., Clerical rights and duties in the jurisprudence and praxis of the Congregation for Doctrine of the Faith on Graviora delicta, in Folia Canonica 10 (2007) 271-281. AZNAR Gil, F. R., Abusos sexuales a menores cometidos por clérigos y religiosos, in Revista Espanola de Derecho Canonico 67 (2010) 827-850.