Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: A legsúlyosabb büntetendő cselekmények és a rájuk vonatkozó egyedi eljárás a kánoni jogban
82 SzuROMi Szabolcs Anzf.t.m mája, mind maga a CIC (1917) Can. 2368 § 1 szövege. A régi jog olyannyira súlyos bűncselekménynek tartotta35, hogy a degradáción (lefokozáson) kívül a világi büntetőhatóságnak történő átadását is elrendelte.36 37 Ilyen jellegű intézkedés a hatályosjogban nem található. A Rota Romana több esetben foglalkozott a kérdéskörrel és a felmerült körülményekkel.'' A CIC (1917) normája értelmében a cselekmény elkövetője fel lett függesztve a szentmise bemutatása és a gyónás szentsége kiszolgáltatása alól; meg lett fosztva minden javadalmától, egyházi méltóságától, aktív és passzív szavazati jogától; mindezek mellett pedig, a legsúlyosabb esetekben degradációnak is alá lett vetve.38 A gyónás szentségével kapcsolatos legsúlyosabb büntetendő cselekmények közül talán a szekularizált társadalomban is a legismertebb a gyónási titok megsértése. A CIC 1388. kán. értelmében, amely szó szerint átveszi a CIC (1917) Can. 2369 megfogalmazását, ez történhet mind közvetlen, mind közvetett formában; akár a gyóntató, akár azáltal, aki kívülállóként hallja - vagy kihallgatja - a gyónásban elhangzottakat.39 A gyónási titok és annak a tartalma az Egyház lelkek üdvösségéért végzett tevékenységének ún. belső fórumon gyakorolt kitüntetett területéhez tartozik, amely szorosan kötődik a Szt. Péternek átadott kulcsok hatalmához. Éppen ezért az Egyház a korai idők óta aprólékosan, körültekintően és kellő szigorral szabályozta azt, melyre példák akár Nagy Szt. Gergely pápa (590-604), akár Beda Venerabilis (f 735) írásai; a Decretum Gratiani40, és a Liber Extra41 tartalma, de feltétlenül utalnunk kell a Sacra Congregatio Episcoporum et Regularium által 1582-ben,42 a Sacra Congregatio de Propaganda Fide által 1807-ben43 és a Sacra Congregatio Sancti Officii 1934-ben kiadott intézkedésre is.44 Mindezek erőteljes hatását a mai napig érzékelhetjük a kánonjogon túl, az egyes országok állami egyházjogában (annak ellenére, hogy az utóbbi időben, több országban ez a terület is érezhetően komoly szekuláris presszió alá került).45 A gyónási titok védelme és a bűnöknek az Egyház szolgálata által történő megbocsátása (vö. feloldozás) közvetlenül következik az Egyház Krisztus megváltó tevékenységére vonatkozó dogmatikai tanításából.46 Meg kell jegyeznünk, hogy semmilyen szintű, a gyónási ti35 WERNZ, F.X. - VIDAL, P., Ius canoicum, VII. 568. 36 GREGORIUS XV, Const. Universi (30 aug. 1622). 37 CONTE A CORONATA, IVI., Institutiones Iuris Canonici, IV. 566-588. 38 WERNZ, F.X. - VIDAL, P., lus canoicum, VII. 569. CONTE A CORONATA, M., Institutiones Iuris Canonici, IV. 589. 39 WERNZ, F.X. - VIDAL, P., lus canoicum, VII. 562-566. 40 D. 6 c. 2: FRIEDBERG I. 10-11. 41 X 5.38.12: Friedberg II. 887-888. 42 S.C. Episcoporum et Regularium, Caputaquen. (26 iunl582). 43 S.C. SANCTI Officii, Deer. Cum ex expresso (21 iul. 1934), in AAS 26 (1934) 550. 44 S.C. DE PROPAGANDA fide, Decretum (13 apr. 1807), n. 17. 45 SZUROMI Sz.A., Az egyházi büntetőeljárást megelőző előzetes vizsgálat sajátosságai, in Jogtudományi Közlöny 63 (2008) 51-54, különösen 53. Vö. SCHANDA B., Az egyházi jogi személyiség új törvényi szabályozása Magyarországon, in Kánonjog 14 (2012) 107-114, különösen 113. 46 Vö. PlGHIN, F.B., Diritto penale canonico (Manuali 3), Venezia 2008. 429-430.
