Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: A legsúlyosabb büntetendő cselekmények és a rájuk vonatkozó egyedi eljárás a kánoni jogban
A LEGSÚLYOSABB BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNYEK... 83 tok felfedésére irányuló társadalmi igény sem indokolhatja a gyónási titok megsértését, még akkor sem, ha ennek a motívuma az a kérdés, hogy a gyónó gyónásában olyan bűnt vallott-e be, mely legsúlyosabb büntetendő cselekményt valósít meg a Katolikus Egyház joga szerint. Tehát, legsúlyosabb büntetendő cselekményt, legsúlyosabb büntetendő cselekmény elkövetésére is tilos elkövetni. Ez nem a társadalomnak az igazság megismeréséhez való joga előli elzárkózás, hiszen az egyházi büntetés kiszabására nem önbíráskodás vagy állami büntetőeljárás következményeként kerül sor, hanem az Egyház saját belső joga szerint. Mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az egyházi vizsgálattal párhuzamosan a sértettek ne kezdeményezhetnék az állami büntetőeljárás megindítását a konkrét esetet elkövető személlyel szemben, amennyiben a konkrét legsúlyosabb büntetendő cselekmény államilag is ténylegesen büntetendő.47 Különösen is igaz ez azokban az esetekben és országokban, ahol állami feljelentési kötelezettség áll fenn az állampolgárok részéről, meghatározott bűncselekmények vonatkozásában.48 IV. A SZENT REND KISZOLGÁLTATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ LEGSÚLYOSABB BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNY Ebbe a kategóriába a nők pappászentelésének a megkísérlését soroljuk, melynek komoly és részletes megalapozottságú dogmatikai indoka van. A 2010. évi Normae de delictis 3. artikulusa a CIC 1378. és a CCEO 1443. kánonjára utalva beszél a kérdésről, amelyre az Apostoli Szentszéknek fenntartott önmagától beálló kiközösítést rendel el mind a szentelőre, mind a szentelendőre vonatkozóan. Ez a büntetendő cselekmény kiemelkedő példa arra, hogy az egyházi büntetőjog az egyház szentségeinek és tanításának tisztaságán alapuló, a Szentírásra és a Szenthagyományra visszamenő intézményes működését hivatott védeni; így nem célja valamely meghatározott kor, meghatározott kulturális, ill. földrajzi környezet sajátos - éppen aktuális - elvárásainak való megfelelés. Ez az, ami miatt számos olyan kérdés található meg egyazon kategória alatt, melyek a kánonjogban szervesen függenek egymástól, ám a szekularizált világ szemében nehezen összekapcsolhatók. A nők érvényes pappá szentelésének a kérdése a Katolikus Egyházban, a számos kortárs vita ellenére, mind dogmatikailag, mind jogilag tisztázott. Boldog II. János Pál pápa 1994-ben kiadott Ordinatio sacerdotalis kezdetű apostoli levelével rögzítette az Egyház teológiai tanítását ezen a téren. Az Egyház tehát nem képes érvényesen kiszolgáltatni a szent rendet nők számára, sőt annak megkísérlése - amint említettük - a Hittani Kongregációnak fenntartott legsúlyosabb büntetendő cselekményt valósít meg.49 Erről a kérdésről önálló általános határo47 BARR, D.L., Obligations of the Tribunal to Report Child Abuse, in Proceedings of the Seventy-Third Annual Convention, October 10-13, 2011, Jacksonville, Florida, Canon Law Society of America 73 (2011) 67-74. 48 MARTENS, K., L'Église et la justice belge dans les affaires de moeurs, in Studia canonica 43 (2009) 5-25, különösen 20-24. 49 IOANNES PAULUS II, Litt. Ap. Ordinatio sacerdotalis (22 mai. 1994): AAS 86 (1994) 545-548.
