Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: A legsúlyosabb büntetendő cselekmények és a rájuk vonatkozó egyedi eljárás a kánoni jogban
A LEGSÚLYOSABB BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNYEK... 81 III. A GYÓNÁS SZENTSÉGÉVEL KAPCSOLATOS LEGSÚLYOSABB BÜNTETENDŐ CSELEKMÉNYEK A gyónás szentsége elleni büntetendő cselekményeknek ehelyütt öt büntetőjogi tényállását különböztetjük meg: 1) a bűntárs feloldozása a hatodik parancsolat ellen elkövetett közös bűn alól; 2) a gyónás folyamán vagy annak okán a hatodik parancs ellen elkövetett bűn; 3) a gyónási titok közvetlen vagy közvetett megszegése; 4) a gyónásban elhangzottak rögzítése bármely információhordozó eszköz segítségével, ill. annak továbbadása, publikálása, etc.; 5) a gyónás szentségének szimulációja olyan személy által, aki állapotánál fogva nem képes a feloldozás megadására.29 A hatodik parancs ellen elkövetett bűnben való bűntárs feloldozásának megkísérlése tárgyában a fentebb már említett CIC 1378. kán. 1. § rendelkezik, melynek forrása a CIC (1917) Can. 236630. Azért tartjuk szükségesnek a „megkísérlés” kifejezés alkalmazását, mivel az ilyen jellegű feloldozást - halálveszély esetét kivéve - a CIC 977. kán. eleve érvénytelennek mondja ki, amely fegyelmi álláspont nemcsak a CIC (1917) Cann. 882 és 884-ben foglaltakat követi, de stabil fegyelmi tradícióját már a C. 26 q. 6 c. 14 is mutatja31, idézve a 397. évi III. Karthágói Zsinat 32. kánonját. Mindezen túlmenően ezt az abúzust megtaláljuk a legsúlyosabb büntetendő cselekmények között is, a CIC (1917) Can. 2367 elveihez hasonlóan. A kérdésben XIV. Benedek pápa, az 1741. évi konstitúcióját követően is, többször rendelkezett (vö. 1745; 1749), de meg kell említenünk IX. Piusz pápa (1846-1878) 1869. október 12-i konstitúcióját is. A gyónónak a gyónás „folyamán, alkalmából, vagy ürügyén”32 a hatodik parancs elleni bűmé való csábítását a CIC 1387. kán. a legsúlyosabb büntetendő büntetendő cselekmények közé sorolja. Szankciója az elkövetett tett súlyosságára figyelemmel történik, így nem önmagától beálló, hanem utólag kimondandó, de kötelező. Boldog II. János Pál pápa Sacramentum sanctitatis tutela kezdetű motu proprio-jából és a legsúlyosabb büntetendő cselekményekről szóló, 2010. évi új Normából egyértelmű, hogy az ilyen jellegű ügyek kivizsgálása és a büntetés kiszabása a Hittani Kongregáció hatáskörébe tartozik. Fontos, hogy ez esetben is aláhúzzuk a kérdés nagyon komoly súlyát, nemcsak a hatályos büntetőjogban, hanem a korábbi egyházfegyelmi előírások között is, hiszen ezek alapvetően a konkrét szentség tisztaságát hivatottak védeni. Ezt bizonyítja mind IV. Piusz pápa 1561. április 16-i33, XV. Gergely pápa 1622. augusztus 30-i rendelkezése34; XIV. Benedek pápa már említett Sacramentum Poenitentiae kezdetű konstitúciójának nor29 C. PRO DOCTRINA Fidei, Normae, de delictis Congregationi pro Doctrina Fidei reservatis, Art. 4 § 1. 30 CIC (1917) Can. 2366 - Sacerdos qui sine necessaria iurisdictione praesumpserit sacramentales confessiones audire, est ipso facto suspensus a divinis; qui vero a peccatis reservatis absolvere, ipso facto suspensus est ab audiendis confessionibus. 31 Friedberg i. 1041. 32 Erdő P., Egyházjog, 656. 33 PIUS IV, Ep. Cum sicut nuper (16 apr. 1561), n. 1. 34 GREGORIUS XV, Const. Universi (30 aug. 1622), § 4.
