Kánonjog 15. (2013)

TANULMÁNYOK - Mitták Tünde: A világi rendek alapításának jogi kérdései a latin egyházban, különös tekintettel a Ferences Világi Rendre

72

Mitták Tünde

rész az eredeti memoriale szövegével egyezik, a további részek keletkezése időben már későbbre tehető.35

A források négy helyet jelölnek meg a Bűnbánók Harmadik Rendjének bölcső- jeként: Cannarát, Poggibonsit, Firenzét és Faenzát. Az 1370 körül íródott Chronica XXIV Generalium Ordinis Fratrum Minorum szerint az alapítás helye Poggibonsi lehetett és a hagyomány szerint Luchesius Poggibonzi és felesége, Bonadonna voltak az első terciáriusok, akiket maga Szent Ferenc fogadott a bűnbánók közé.36

Szent Ferenc idején Itáliában egész helységek, városok terciáriusokká váltak, ahol a karitatív intézmények száma is egyre nőtt. A bűnbánó rend tagjai főként betegápolással foglalkoztak, de tartottak fenn menedékhelyeket, kórházakat, intézményesen felkarolták az elhagyottakat, árvákat és szegényeket. Az első ilyen példa a firenzei San Paolo-kórház, amelynek alapítói valószínűleg a világiak rendjébe léptek és az egyházi, illetve világi főhatóságok rájuk bízták az intézetet. Hasonló módon világiak vezették Imolában (Itália) is a városi kórházat.37 Emellett a bűnbánóknak írt szabályzatban foglalt fegyverkezési és eskü tilalmak megfogadása által a Guelfek és Gibellinek harcának megtörésében is nagy szerepe volt a rendnek. Mindez hamarosan a világi hatóságok ellenszenvét váltotta ki, amelyek a legkülönbözőbb módon, így például külön adók sújtásával, illetve világi törvényszék elé állításukkal próbálták a bűnbánók rendjének terjedését megakadályozni.38 Védelmükre számos pápai bulla született.39

Az alapszabály a világi életben tökéletességre törekvő emberek számára egyszerű öltözködést, mérsékelt böjtöt és zsolozsmát írt elő, vezetőjüket pedig ministemek hívták. A miniszterek kezdetben az első rendből kerültek ki, majd később a világi tagok közül választották őket. Szintén laikusok voltak a vizitátorok, mígnem 1234. november 21-én IX. Gergely pápa (1227-1241) a püspökökre, majd 1247. június 13-án IV. Ince pápa a ferences első rendiekre bízta ennek gyakorlását.40 Ez a rendelkezés jelenik meg a IV. Miklós pápa által jóváhagyott szabályzatban is.41

35 BaLANYI Gy., Anima Franciscana, 128.

36 Third Orders, in New Catholic Encyclopedia, XIV. 94. A ferences harmadik rend, 30-32. Sarrant, A., Chronicle of the twenty-four Generals of Orders of Friars Minor (1369-1374), III. Malta 2010. 38.

37 A ferences harmadik rend, 49.

38 UNGHVÁRY A., A harmadik rend történelmi méltatása, in BUTTYKAY A. (szerk.), Szent Ferenc nyomdokain (1226-1926), 375-381, különösen 379. A ferences harmadik rend, 48-50.

39 Lásd például IV. Sándor pápa - Pia desideria votorum (27 apr. 1255): Bullarium Franciscanum, II. 42. és VIII. Bonifác pápa - Devotionis vestrae (28 iul. 1296): Bullarium Franciscanum, IV. 408-409.

40 BALANYI Gy., Anima Franciscana, 130—131. UNGHVÁRY A., A harmadik rend történelmi méltatása, 376-377.

41 Quia verő praesens vivendi forma institutionem a Beato Francisco praelibato suscepit, consulimus, ut Visitatores, et informatores de Fratrum Minorum Ordine assumantur, quos Custodes, vel Guardiani eiusdem Ordinis; cum super hoc requisiti fuerint, duxerint assignandos. Nolumus tanem Congregationem huiusmodi a laico visitari. Huiusmodi autem visitationis officium femel exerceatur in anno, nisi necessitate aliqua suadente fuerit pluries facienda. Bullarium Franciscanum, IV. 97.