Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Mitták Tünde: A világi rendek alapításának jogi kérdései a latin egyházban, különös tekintettel a Ferences Világi Rendre
A VILÁGI RENDEK ALAPÍTÁSÁNAK JOGI KÉRDÉSEI A LATIN EGYHÁZBAN... 73 Míg Szent Ferenc idején a közösséget a bűnbánók rendjének nevezték, addig erre az időre tehető a harmadik rend elnevezés elterjedése. Az új regula a tagokat megtérésre hívta fel, feladatul szabta a beteg testvérek gondozását, valamint a halottakért és a békéért való imádkozást.42 Emellett előírta a szürke ruha és a korda viselését. A szabályzat értelmében a rend tagja csak az lehetett, aki az egyházi és rendi törvények megtartására „fogadást” tett, ellenségeivel kibékült, valamint a jogtalanul szerzett vagyont visszaadta annak, akit megilletett. Az asszonyok csak uruk engedélyével, de szabad akaratból léphettek be a harmadik rendbe.43 A középkorban az első ferences harmedrendiek főként a kereskedők, kézművesek, értelmiségek és lovagok közül kerültek ki, akik egészen más életet vállaltak, mint világi társaik. Tartózkodtak a pénz rabságától, birtokukat a szegényekre vagy az egyházra hagyták és még lovagként sem foghattak fegyvert.44 A szabályzat a XIII. Leó pápa (1878-1903) által 1883-ban kiadott új reguláig {Misericors Dei Filius - 30 mai. 1883) volt érvényben. XIII. Leó pápa nagy reménnyel fordult a harmadik rend felé, az apostolkodás és a keresztény lelki élet fellendülése terén nagy jelentőséget tulajdonított nekik. 1882. szeptember 17-én, Assisi Szent Ferenc születésének 700. évfordulója alkalmából enciklikájával meghirdette a Szent Ferenc évet {Auspicato concessum), ami a ferences lelkiség megújulását eredményezte. A ferences erők szétforgácsolódásának megakadályozása céljából 1897-ben egyesítette a négy ferences családot (obszervánsok, reformáltak, rekollektusok és sarutlanok). A Felicitate quadam (4 oct. 1897) kezdetű apostoli konstitúció - az egész egyház megújulásának érdeke és egysége indokával - a ferences rend egyes irányzatainak kiváltságát eltörölte és egyazon fegyelmi törvények alá rendelte.45 Bár a reformintézkedések a többi ágat nem érintették, de a lelki egységre törekvés és együttműködés jelentkezett a konventuálisok, minoriták, kapucinusok, klarisszák és világi rend különböző csoportjaiban is.46 A Szentatya minden lehetőséget megragadott arra, hogy a vallásos társulatok és a keresztény remény erősödését segítse szerte a világban. Ilyen szociokulturális és történelmi környezetben kaptak megújított regulát a ferences világiak, amelyet a pápa az 1883. május 30-án kelt Misericors Dei Filius kezdetű apostoli konstitúcióban hirdetett ki. A dokumentum három fejezetből és függelékből áll, amely a terciáriusok kiváltságait és a 42 „A terciáriusok szerény öltözéket viseltek, és kerülniük kellett a lakomákat és táncmulatságokat. Kétszer étkezhettek naponta, és minden pénteken (néha szerdán is) böjtöltek. Jövedelmük tíz százalékát elajándékozták, kiegyenlítették tartozásaikat, és kárpótlást adtak minden jogtalanul szerezett vagyontárgy után. Betartották az imaórákra kiszabott napi zsolozsmát, vagy ha ez nem állt módjukban, helyette elmondtak 54 Miatyánkot és Dicsőséget. Minden este lelkiismeret-vizsgálatot tartottak, megvallották bűneiket, és évente három alkalommal áldoztak. Havonta egyszer a többi terciáriussal együtt imádkoztak.” in GALLI, M., Assisi Szent Ferenc és kora, 103; vö. VÁRNAI J. (szerk.), Kézikönyv a Ferences Világi Rend életéhez, 48. 43 TARCZAI Gy., A nagy rendalapítók, 168; vö. A ferences harmadik rend, 56-59. 44 GALLI, M., Assisi Szent Ferenc és kora, 103. ROTZETTER, A. — VAN DlJK, W. C. — MATURA, T., Assisi Szent Ferenc. A kezdet, és ami abból megmaradt, Budapest 1995.2 246. 45 SZÁNTÓ K., A katolikus egyház története, III. Budapest 1987. 1023-1024. A ferences harmadik rend, 59-60. 46 ROTZETTER, A. - VAN DlJK, W. C. - Matura, T., Assisi Szent Ferenc, A kezdet, és ami abból megmaradt, 172-173. és 257-259.
