Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Mitták Tünde: A világi rendek alapításának jogi kérdései a latin egyházban, különös tekintettel a Ferences Világi Rendre
A VILÁGI RENDEK ALAPÍTÁSÁNAK JOGI KÉRDÉSEI A LATIN EGYHÁZBAN... 71 Minden pápai kísérletet meghiúsítva, az 1247-ben megfogalmazott szabályzatában a tulajdon teljes tilalmát írta elő és - nemesi származása ellenére - tökéletes szegénységben élt. Magukat - az elnevezés által is a Szent Ferenc rendjével való lelki közösséget tükrözve — Szegény Nővérek Rendjének nevezte.30 IV. Ince pápa (1243-1254) 1253. augusztus 9-én, Szent Klára halála előtt a Solet annuare kezdetű bullájával hagyta jóvá a rendet, majd 1255-ben IV. Orbán pápa (1261-1264) - Klára szentté avatásakor - az Ordo Sanctae Clarae nevet adta nekik.31 Szent Ferenc kora szinte minden társadalmi rétegét megérintette és az életrajzi írások is egyértelműen tanúsítják, hogy az 1220 körül szervezett, eredetileg Bűnbánók rendjének testvérei és nővérei elnevezésű harmadik rend a ferences család szerves része és a tagoktól megkövetelt életmód, illetve az azt rendező szabályzat a Szeráfi atyától származik.32 Egy a nevét elrejtő szerző által A ferences harmadik rend címen írt munkában foglaltak szerint a Szeráfi atya „A Kisebb Testvérek szellemét úgy akarta a világra kiárasztani, mint azt szűkebb körben a XI. század néhány bencés kongregációja és a XII. század premontrei kanonokjai tették. E rendek helyhez kötött volta azonban akadályozta ezeknek a testvérületeknek széleskörű elterjedését. Ezért szükség volt egy olyan szervezetre, mely bár az Első Rend szellemét sugározza, ne legyen úgy a Rendhez kötve, hogy annak elterjedettségé- nek hiánya a szervezet kárára legyen.”33 A rendalapító először az Epistula adfideles című dokumentumban körvonalazta a világiak számára ajánlott életmódot. Ez volt valójában a harmadrend szabályzatának alapja (Memoriale Propositi, 1221), amelyet 1284-ben Firenzei Caro ferences vizitátor szerkesztett regulává, és 1289-ben IV. Miklós pápa (1288-1292) hagyott jóvá (Supra montem - 18 aug. 1289).34 A ferences krónikák alapján vélhetően a bullába foglalt regula első hat fejezetének második mondatáig bezáródó 30 Szent Ferenc a San Damiano-kápolna mellett szeretett volna otthont teremteni Szent Klárának és társainak. Emiatt az assisibeliek Damianitáknak, illetve a „San Damiano mellé zárkózott szegény hölgyeknek” hívták őket. A klarissza elnevezés csak Szent Klára halála után terjedt el. in PUSKELY M., Kétezer év szerzetessége, I. Budapest 1998. 653. 31 Diós I., Szentek élete, II. 101-108. PUSKELY M., Kétezer év szerzetessége I. 654-657. SABATIER, P., Leben des Heiligen Franz von Assisi, Zürich 1919. 147—163. GALLI, M., Assisi Szent Ferenc és kora, 102-114. 32 LINO, B., A ferences világi rend természete, in Forma Minorum 42 (2007) 2-15, különösen 5. VÁRNAI J. (szerk.), Kézikönyv a Ferences Világi Rend életéhez, Szeged 1992. 46-48. Tagjaik közé olyan szentek tartoztak, mint Árpád-házi Szent Erzsébet vagy a vezeklő Cortonai Szent Margit, de a harmadrendhez tartozott például Dante, Columbus és Pasteur is, vö. SZÁNTÓ K., Egyháztörténelem, Budapest 2001. 120-122. NlGG, W., A szerzetesek titkai, Budapest 1984. 279-319. Third Orders, in New Catholic Encyclopedia, XIV. New York 1967. 93—94. BALANYI Gy., Anima Franciscana, Budapest 1930. 108-109. 33 A ferences harmadik rend, Budapest 1947. 18; vö. UNGHVÁRY A., A harmadik rend történelmi méltatása, in BUTTYKAY A. (szerk.), Szent Ferenc nyomdokain (1226-1926), Budapest 1926. 375-381, különösen 376. 34 Ferences Világi Rend, in Magyar Katolikus Lexikon, III. 631. Third Orders, in New Catholic Encyclopedia, XIV. 94. VÁRNAI J. (szerk.), Kézikönyv a Ferences Világi Rend életéhez, 48-50. BALANYI Gy., Anima Franciscana, 110-114. A ferences harmadik rend, 36-40. A pápai bulla teljes szövegét lásd Bullarium Franciscanum, IV. Roma 1768. 94-97. Az összes híveknek írt levelet lásd Fonti Francescane, Padova 1983.3 151-158.
