Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Intézménytörténeti szempontok Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról
Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról 31 Ezért Paskai László prímás felállította az „Esztergom-Budapesti Érseki Főhatóságot”139, mely 1993. augusztus 15-én kezdte meg működését Budapesten (a Lant utca 2-ben)140. Indoklásul utalt arra, hogy a területi változás „szükségessé teszi, hogy a főegyházmegye irányítása Budapestről történjék”141. Tartósabbnak szánt keretet jelölt meg a főpásztor a következő, 1993. Nagyboldogasszony ünnepén kelt körlevelében. Itt két „érseki főhatóságot” (curia archidioecesana) nevez meg: egyet Esztergomban, egyet Budapesten. Mindkettőnek az élén egy-egy „vicarius generalis” áll. A két általános helynök (Esztergomban Dékány Vilmos püspök, Budapesten Nagy Imre) mindegyikének Joghatósága kiterjed az egész főegyházmegye területére”142. Ugyanakkor az esztergomi „iroda” illetékességét a rendelkezés a „vidéki területekre” és az ügyeknek csupán bizonyos, az intézkedésben tételesen felsorolt kategóriáira (nem a legfontosabb intézkedésekre) korlátozza, míg a fővárosban minden ügyre, az egész főegyházmegyében pedig az esztergomi irodához nem telepített összes ügyekre a budapesti „iroda” az illetékes143. Az irodák illetékessége olyan helyzetet tükröz, mely Budapesten általános helynöksé- get, Esztergomban területileg és ügykör szempontjából részleges hatáskörű püspöki helynökséget tart szem előtt. Ugyanakkor Dékány Vilmos segédpüspök az egyházmegye átalakításakor már általános helynök volt. így címét és tisztségét megtartotta. Amikor Dékány Vilmos halála után 2000. április 8-án Beer Miklós kapott segédpüspöki kinevezést, Paskai prímás az új segédpüspököt 2000. május 27-i hatállyal „általános helynökké” nevezte ki „Esztergom és környéke” részére144. Ezzel mintegy az 1993 előtti helyzet fordítottja állt elő. Most a szó szoros értelmében vett általános helynök működött Budapesten, Esztergomban pedig területileg (és ügykör szempontjából) korlátozott felhatalmazással rendelkező érseki helynök teljesített szolgálatot, aki szintén az „általános” helynök címet viselte. A főpásztor az esperesi kerületek rendezését az 1994-re összehívott egyházmegyei zsinat feladatául szánta, de a területi változás miatt a zsinatig szóló hatállyal már 1993. júniusában ideiglenes átszervezést hajtott végre. Eszerint Budapesten bővült az óbudai esperesi kerület, létrejött a fővároshoz csatolt XI. és (akkor) XXII. kerületi székesfehérvári plébániákból a dél-budai kerület, a volt váci plébániákból pedig a régi váci egyházmegyei beosztás szerinti Budapest-felső és Buda- pest-alsó esperesi kerület145. Ez a beosztás azonban igen aránytalannak bizonyult, így a főpásztor már 1993 szeptemberében új területi beosztást állapított meg. Hat főesperességet jelölt ki: a főszékesegyházit, a dorogit, Budapest területére pedig a budait (mely Nagykovácsit is magában foglalta), valamint a Pest-dunamenti, a 139 Ezen a néven említi: Az esztergomi érseki főhatóság körlevelei. 1993, h.n. 1993. 38: V. 1534. sz. 140 Az esztergomi érseki főhatóság körlevelei. 1993, h.n. 1993. 42: VI. 2408. sz. 141 Az esztergomi érseki főhatóság körlevelei. 1993, h.n. 1993. 39: V. 1534. sz. 142 Az esztergomi érseki főhatóság körlevelei. 1993, h.n. 1993. 42: VI. 2408. sz. 143 Az esztergomi érseki főhatóság körlevelei. 1993, h.n. 42-43. 144 Az Esztergom-budapesti érseki főhatóság körlevelei. 2000, h.n. 2000. 28: VI. 1843. sz. 145 Az esztergomi érseki főhatóság körlevelei. 1993, h.n. 1993. 39: V. 1535. sz.
