Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Intézménytörténeti szempontok Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról
32 Erdő Péter Pest-rákosmenti és a Pest-rákosi főesperességet. Ez utóbbi négy főesperességben összesen 12 budapesti esperesi kerület foglalt helyet146. Az 1994 nyarán Esztergomban tartott főegyházmegyei zsinat tervezetet fogalmazott meg az egyházmegye szervezeti felépítéséről. Eszerint a plébániák és az esperesi kerületek érintetlenül hagyásával (hallgatólag a főesperességek megszűnését feltételezve) összesen 7 pasztorális régiót hoznának létre, ebből ötöt Budapesten147. Magának a főpásztor által kiadott Zsinati Könyvnek a függeléke azonban a főegyházmegye területi beosztását az 1993 szeptemberében kiadott rendelkezésnek megfelelően közli (6 főesperesség, ebből 4 Budapesten;148 16 esperesi kerület, ebből a fővárosban 12). Mikor II. János Pál pápa 2003. május 27-én Beer Miklós esztergom-budapesti segédpüspök, esztergomi „általános” helynököt váci megyéspüspökké nevezte ki, új esztergomi általános helynök már nem került kijelölésre. Gaál Endre nagyprépost kapott érseki delegátusi megbízást az Esztergomban intézendő felmentési ügyekre. Az építési és jóváhagyási ügyek ekkor már a budapesti főegyházmegyei hivatalhoz tartoztak149. A főegyházmegye területi beosztása az esperesi kerületek tekintetében változatlan150. Hosszú történelmi út vezetett az aquincumi kereszténységtől a Budapestet nevében hordozó és a fővárosban súlyponttal rendelkező főegyházmegyéig és a Cse- pel-szigetet fontos részének tekintő székesfehérvári egyházmegyéig. A Kárpát-medence földrajzi középpontja a római időkben, a virágzó- és a kései középkorban, a török uralom alatt és azóta is a terület, sőt többnyire az egész ország gazdasági, kulturális és politikai súlypontja. Ez a hely a katolikus egyházi életben is kitüntetett szerepet kapott. Ennek nagyvonalú lelkipásztori formáját találta meg Boldog II. János Pál pápa a legújabb magyar egyházi szervezet kialakításával. 146 Az esztergomi érseki főhatóság körlevelei. 1993, h.n. 1993. 52-55: VII. 2897. sz. 147 Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye zsinati könyve, Budapest 1994. 108-109: 3173-3177. sz. 148 Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye zsinati könyve, 183-186. o. 149 Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye névtára és évkönyve 2007. Schematismus Statusque Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis anno Domini MMVII, Budapest 2007. 31, 486. 150 Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye névtára és évkönyve 2007, 25. Főesperességeket a Schematismus nem említ.
