Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Intézménytörténeti szempontok Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról
16 Erdő Péter talános kánonjogi tendenciáktól eltérő fajtájának megjelenéséhez vezetett37. Ez volt a háttere hazánkban is a királyi egyházak, illetve ez ezekből lett exempt plébániák kialakulásának. Az újkorban főként az exempció (exemptio) szóval kifejezett, egyházjogi szempontból kivételes helyzet a középkori Magyarországon - mint az egyetemes egyházjogban is - többértelmü volt. A pesti és budai plébániák a váci, illetve a veszprémi püspök joghatósága alól is exemptek voltak, ugyanígy az óbudai pré- postság is. A 14. században királyi birtokon, illetve Erzsébet anyakirálynő (ti380) birtokán további kápolnák létesültek, szintén sajátos exempcióval. Ennél szerényebb mértékű mentességre is használták az exempció kifejezést, nevezetesen akkor, ha egy plébánia csak a főesperes joghatósága alól mentesült, és közvetlenül a területileg illetékes megyéspüspöknek volt alárendelve. Pest és Buda esetében a középkorban nem ez volt a helyzet38. Az egész országban érvényesülő általános szabály szerint ugyanis a királyi (és királynéi) plébániák közvetlenül a prímás, vagyis az esztergomi érsek joghatósága alá tartoztak39. Ezt IX. Bonifác pápa 1400. május 1-én kelt „Et si quibuslibet” kezdetű bullájában mint „ősi, jóváhagyott és mindmáig békésen megtartott szokást” erősítette meg. Egyben fel is sorolta, mégpedig bizonyos kategóriák megkülönböztetésével, a közvetlenül az esztergomi érseknek alávetett egyházakat40. A szuffragáneus egyházmegyéken kívül apátságokat és prépostságokat említ, köztük az óbudait (Vetero-Budensis) a „collegiatarum ecclesiarum prepositure” megjelölésű csoportban41. Utánuk plébániákat sorol fel élükön a négy budai (a Várban lévő Boldogasszony, Mária Magdolna, valamint az azon kívül található Szent Péter vértanú és Szent Gellért) továbbá a pesti plébániával. Megemlíti ebben a csoportban a sasadi, a budaörsi és a Szűz Máriának szentelt Óbuda melletti Fehértemplom plébániát is42. A pápa hangsúlyozza, hogy a felsorolásban szereplő monostoroknak, prépostságoknak, espe- rességeknek, egyéb egyházaknak és a hozzájuk tartozó prelátusoknak és más személyeknek senki más elöljárójuk nincs az esztergomi érseken kívül, és hogy ő a közvetlen felettesük43. Hozzáfűzi, hogy mindezeket a jogokat a mondott egyházak 37 Vö. FOGLIASSO, E. Exemption canonique, in Naz, R. (ed.), Dictionnaire de Droit Canonique, V. Paris 1953. 637-646, főként 639. 38 Vő. SOLYMOSI L., Exemptio, in KRISTÓ Gy. - ENGEL P. - MAKK F. (szerk.), Korai magyar történeti lexikon, 206. 39 Vö. ÉRSZEGI G., Plébánia, in KJUSTÓ GY. - ENGEL P. - MAKK F. (szerk.), Korai magyar történeti lexikon, 550. 40 Kiadása: Bullae Bonifacii IX. P. M. Pars altera. 1396-1404. IX. Bonifácz pápa bullái. Második rész. 1396-1404 (Monumenta Vaticana historiam Regni Fiungariae illustrantia I/TV), Budapest 1889. 198-201, 198: (...) de antiqua et approbata et hactenus pacifice observata consuetudine (...). 41 Uo. 199. 42 Uo. 199: (...) sancte Marie Virginis et sancte Marie Magdalene de Castro et sancti Petri martiris nec non sancti Gerardi de Suburbio opidi Budensis alias Novimontispestiensis et Pestiensis (...) et de Sasad ac Alba ecclesia sancte Marie prope Veterem Budam (...). 43 Uo.: (...) prelati ac persone monasteriorum, prepositurarum, decanatuum et ecclesiarum predictorum nullum alium prêter ipsum Archiepiscopum in eorum superiorem habere et recognoscere et eidem Archiepiscopo tamquam immediato superiori et nulli alteri obedientiam et reverentiam debitas exhibere ac ad synodum eiusdem Archiepiscopi (...) accedere (...).
