Kánonjog 15. (2013)

TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Intézménytörténeti szempontok Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról

Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról

17

vonatkozásában az esztergomi érsek emberemlékezetet meghaladó idő óta birtokolja44. IX. Bonifác bullái nem nevezik ezeket a plébániákat exemptnek, ám a bennük vázolt jogi helyzet hasonlít az újkorban exempció néven ismert intézmény egyik fajtájához abban a tekintetben, hogy az érintett személyek (plébániák) ki vannak véve a területileg illetékes püspök joghatósága alól és valamely felettes hatóságnak vannak közvetlenül alárendelve45. A Trentói Zsinat nyomán a későbbi kánonjogászok exempt plébániának (illetve plébánosnak) általában azt nevezik, amely (illetve aki) felett a püspöknek csupán mint az Apostoli Szentszék delegátusának van hatalma, de nincs alávetve a püspök rendes joghatóságának46. A középkori pápai oklevelek szóhasználatára jellemző, hogy az esztergomi érsektől közvetlenül függő plébániákat is annak az egyházmegyének az említésével jelölik meg, amelynek a földrajzi határain belül találhatók. Ez azonban nem ellenkezik különleges jogállásukkal. így maga IX. Bonifác is a sasadi üggyel kapcsolatos bullájában, melyet ugyanazon a napon (1400. május 1.) adott ki, mint az Esztergom közvetlen joghatóságát megerősítő fent említett okmányt, egyszerre mondja a sasadi és a budaörsi plébániáról, hogy a veszprémi egyházmegyében vannak, és hogy felettük minden joghatóság és rendelkezési jog az esztergomi érseket illeti47.

III. AZ EGYHÁZKORMÁNYZAT HELYZETE A TÖRÖK IDŐKBEN

A főváros területe 1541 -tői Buda 1686-ban kivívott felszabadulásáig török uralom alá került. Bár bizonyos számú keresztény továbbra is élt a területen, az egyházmegyei kormányzat folyamatos gyakorlására nem volt lehetőség. Az esztergomi érsekek, de a többi magyar püspökök is fenntartották igényüket a joghatóságuk alá tartozó, de a török hódoltsági területen lévő egyházakra. Időnként megkíséreltek lelkipásztori segítséget nyújtani az ott élő híveknek is. Pázmány Péter az 1629-ben tartott Nagyszombati Zsinaton számba vette a magyarországi püspökségeket és a - valamiképpen neki alárendelt - plébániákat (illetve egyéb egyházakat), az ország szívében már majdnem száz éve tartó török uralom után. A zsinat határozatainak első függelékében található jegyzék idézi az esztergomi káptalan 1397-ben kelt statútumából az esztergomi érsek joghatósága alá tartozó prépostsá- gok, apátságok, esperességek és plébániák lajstromát, melynek végén az eredeti

Uo.: Archiepiscopi Strigonienses (...) in pacifica possessione, vei quasi, iuris exercendi superioritatem et iurisdictionem huiusmodi in monasteria, preposituras, decanatus et alia predicta eorumque personas et loca a tanto tempore fuerant, cuius contrarii memoria non extabat (...).

45 Vö. pi. SCHEUERMANN, A., Exemtion, in Lexikon für Theologie und Kirche, II. Freiburg 1959.2 1295-1296.

46 Cone. Tridentinum, Sessio VII, cap. 8: Locorum ordinarii ecclesias quascumque quomodolibet exemptas auctoritate apostolica singulis annis visitare teneantur (...). Conciliorum Oecumenicorum Decreta, Bologna 1973. (továbbiakban COD) 688. Sessio XXV. cap. 11: COD 780. Vö. WERNZ, F.X., Ius Decretalium. IL Ius constitutionis Ecclesiae catholicae. Pars secunda. Romae 1906.2 669. Nr. 821. Il/e.

47 (...) de Sassad et de Wrs parochialium ecclesiarum, plebium nuncupatarum, Vesprimiensis dioecesis (...) et in quibus omnimoda iurisdictio et earum dispositio ad Archiepiscopum Strigoniensem, pro tempore existentem pertinebat, prout pertinet (...). Bullae Bonifacii IX. P. M. Pars altera. 1396-1404, 203.