Kánonjog 15. (2013)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Intézménytörténeti szempontok Budapest területének egyházmegyei hovatartozásáról
14 ERDŐ PÉTER püspökké és fel is szentelte22. Methodius azonban megőrizte érseki joghatóságát a morva terület felett is23. Hogy a 870-es évek és a magyarok megérkezése közötti rövid időszakban Methodius érseki joghatósága vagy esetleg Wiching püspöki kormányzása a Duna pesti oldalán a gyakorlatban érvényesült-e, aligha állapítható meg. 881-ben már annyira elmérgesedik a helyzet egyrészről Szvatopluk fejedelem és a vele tartó Wiching püspök másrészről Methodius között, hogy ez utóbbinak védekezésével kell a pápához fordulnia24. Methodius 885-ben bekövetkezett halála után V. István pápa Wichinget megerősítette püspöki tisztségében, Gorazdot pedig, akit Methodius jelölt ki utódának, eltiltotta a működéstől25. Amikor azonban Szvatopluk politikai konfliktusba került a németekkel, Wiching püspök is elhagyta Nyitrát, visszatért Germániába, majd 898-ban elfoglalta a passaui püspökséget. Ez viszont a salzburgi érsek heves ellenállásába ütközött26. II. A TERÜLET HIERARCHIKUS VISZONYAI A MAGYAR KÖZÉPKORBAN A magyarok bejövetele után hosszú idő telik el az egyházi élet megújulásáig. Az új egyházmegyei határok a szentistváni egyházszervezés nyomán alakulnak ki. Fővárosunknak a Dunától nyugatra eső része a veszprémi egyházmegye területe lesz ( 1009), a pesti oldal hovatartozása első királyunk idején nehezebben megállapítható. Mezey László szerint a németországi egyházszervezéshez hasonlóan ezen a területen előbb keletkezhettek templomok vagy akár plébániák, illetve keresztelő egyházak, mint ahogyan az egyházmegye kialakítására sor került. így a pesti Nagyboldogasszony egyház, azaz plebs baptismalis „századokon át (... végleg) megmaradt az esztergomi érsek mint a királyi ház főpapjának joghatósága alatt”, hiszen a király ezt a templomot megalapította mielőtt a váci egyházmegye „területének kijelölése megtörtént volna”27. A pesti-és a budai (a 13. század második felétől használt szóval: óbudai) - egyházak, plébániák királyi birtokon (királyi udvarházzal kapcsolatosan) létesültek és így az esztergomi érseki szék alá rendelték őket28. Győrffy György szerint a pesti oldalon eleinte a veszprémi egyházmegye területe helyezkedett el, egészen a váci egyházmegye megalapításáig és határainak kijelöléséig29. A legújabb álláspont szerint a pesti oldal a váci egyházmegye meg22 BALICS L., A kereszténység története, 283; vö. STASIEWSKI, B., Kyrillos und Methodios, in Lexikon fiir Theologie und Kirche, VI. Freiburg 1961.2 712-713. 23 Uo. 24 Vö. JE 3344. 25 Vö. JE 3407; 3408. 26 Vö. BALICS L., A kereszténység története, 288. 27 MEZEY L., a váci egyházmegye kialakulása, in BÁNK J (szerk.), Váci Egyházmegyei Almanach Szent István Milléneum évében, Vác 1970. 18. 28 MEZEY L., A váci egyházmegye kialakulása, 30; vö. GYÖRFFY Gy., István király és müve, Budapest 1983.2 234. 29 GYŐRFFY GY., István király és műve, 182-183.
