Kánonjog 15. (2013)

KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy-Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházi személyek alkalmazása Magyarországon, tekintettel a Katolikus Egyház belső jogára és az új Munka Törvénykönyvének előírásaira

KÖZLEMÉNYEK 103 időtartamára, úgy a munkaviszonyt határozatlan időre létrejöttnek kell tekinteni.22 A korábbi munkajogi helyzettől eltérően úgy tűnik, hogy jelenleg a határozatlan idejű munkaszerződés került előtérbe a szerződési formákon belül. Ha a szerződés ettől eltérőt nem tartalmaz, úgy a munkaviszony szükségszerűen teljes idejű - azaz teljes munkanapokból álló - foglalkoztatást jelent.23 A munkaszerződés eze­ken túl tartalmazza a munkavállaló havi alap járandóságát; a munkájának a tőle el­várható gondossággal történő gyakorlását24; valamint azt a kötelezettséget, hogy a rendszeres elfoglaltsággal járó további jogviszonyainak fennállását vagy létesíté­sét, a munkáltatói jogokat gyakorló vezetőjének hivatalosan bejelentse. A munka- vállaló az újabb jogviszony keletkezését - amennyiben az nem teljes munkajogvi­szony - csakis abban az esetben tagadhatja meg, ha annak létrejöttével a munka- vállaló a munkaszerződésében vállalt kötelezettségeinek megfelelő elvégzését ve­szélyeztetné. A másik lehetséges említett forma, a megbízási szerződéssel létrejövő munka- viszony.25 Erre egyházi személyek vonatkozásában leginkább akkor kerül sor, ha a munkavállaló abban az intézményben, hol egyházi jogviszonyban vagy munka- szerződéssel dolgozik, eseti jelleggel, meghatározott időre, vagy alkalmakra to­vábbi - a rendes munkavégzésén túli - munka elvégzésével bízzák meg. Ez elsőd­legesen az oktatási intézményekben fordul elő, melynek tartalma további - a köte­lező óraszám feletti - órák megtartása (vő. általános és középfokú oktatás); elő­adás, előadás-sorozat, szeminárium, speciálkollégium meghirdetése, ill. kutatási projektben történő közreműködés (vő. felsőfokú oktatás). De lehet egyszerűen az egyházi jogviszonyban rögzitetteken - vő. meghatározott körben végzett lelki­pásztori tevékenység - túli, az egyházi személy egyéb szakismeretére, ill. az adott feladatkörhöz szükséges végzettségére épülő megbízás is. A megbízási szerződés a megbízó intézmény adatain (vő. cím, bírósági nyilvántartásba vételi szám, bank­számlaszám, aláírásra jogosult képviselő neve) és a megbízott adatain (név, szüle­tési hely és idő, anyja neve, adóazonosító jele, TÁJ száma, állampolgársága, lakcí­me és amennyiben van, úgy átutalási számlaszáma) kifejezett formában leírja, hogy mely konkrét feladat ellátásával bízza meg a munkavállalót. A megbízott - a munkaszerződéshez hasonlóan, de a szerződésben annál explicitebb formában szerepeltetve - köteles a megbízási szerződésben nevesített feladatait a tőle elvár­ható gondossággal, legjobb képessége szerint, és a megbízó ésszerű utasításait kö­vetve ellátni, továbbá a megbízóval minden - a megbízás tárgykörét érintő kérdés­ben - együttműködni, valamint saját részéről a megbízó felé, a rábízott feladatról a kért tájékoztatást megadni26, ill. sikeres végrehajtásához szükséges és ahhoz kötő­dő információt hitelesen továbbítani. A megbízott a megbízásnak személyesen — alvállalkozó bevonása nélkül - köteles eleget tenni.27 A megbízási szerződés min­22 2012. évi I. tv. 45. § (2). 23 2012. évi I. tv. 45. § (4); vö. 2012. évi 1. tv. 92. § (l)-(5). 24 2012. évi I. tv. 6. § (2)-(4). 25 Részletesen vö. 2013. évi V. tv. 6: 272. § (l)-(4). 26 2013. évi V. tv. 6: 275. § (1). 27 Vö. 2012. évi I. tv. 52. § (2).

Next

/
Oldalképek
Tartalom