Kánonjog 15. (2013)
KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy-Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházi személyek alkalmazása Magyarországon, tekintettel a Katolikus Egyház belső jogára és az új Munka Törvénykönyvének előírásaira
104 Közlemények dig határozott időre és munkafolyamat elvégzésére szól, amely így tartalmazza annak kezdő és záró határdátumát. A megbízott a szerződésben foglaltak megfelelő teljesítéséért megbízási díjra jogosult, amely összeg rögzítésre kell, hogy kerüljön a megbízási szerződésben.28 Amennyiben a megbízott a megbízási szerződésben foglaltakat teljesítette, úgy annak megtörténtéről - a megbízási szerződésben vállalt kötelezettségek és az elvégzett feladatok körültekintő ellenőrzése után - a megbízó köteles teljesítésigazolást kiállítani. Ez feltétele a megbízási díj összege átutalásának, amely az igazolás kiállítását követő 15 napon belül esedékes. Következtetések A fenti áttekintés alapján megállapítható, hogy az „egyházi személy” kategóriája, mint jogi szakkifejezés, jóval szükebb jelentéstartalommal rendelkezik, mint annak a köznyelvben meghonosodott formája. Magyarországon egyértelmű irányelvet fogalmazott meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, arra vonatkozóan, hogy az egyházi személyek feladatuk ellátását egyházi jogviszony keretében - vő. dispositio - végezzék.29 Az is egyértelmű azonban, hogy ez a rendelkezés csak azokra a tevékenységekre vonatkozhat, amelyek teljesítésekor az egyházi személy az egyházi státusából fakadó cselekményeket gyakorolja; valamint, hogy ilyen jellegű általános rendelkezés csakis az egyházi fenntartásban, egyházi tulajdonban, egyházi céllal, stb. működő intézményekre vonatkozóan rendelkezhet kötelező erővel. Meg kell jegyezni, hogy a püspöki konferenciák alapvetően kollegiális, tanácskozó testületek30, amelyek csak az Apostoli Szentszék által külön rájuk ruházott kérdésekben rendelkeznek a jogilag kötelező döntések meghozatalának képességével, az alávetettek körére nézve.31 Ez a felhatalmazás történhet az egyetemesjog által úgy, hogy az magában az Egyházi Törvénykönyvben került rögzítésre, vagy úgy, hogy az Apostoli Szentszék a Codexen kívüli egyedi - egyetemes jellegű -jogszabállyal adja meg azt a püspöki konferenciák számára.32 Természetesen lehetséges az egyedi jellegű felhatalmazás is, de arra az esetre is érvényesnek kell tekintenünk azt a kitételt, hogy benne csakis az Apostoli Szentszék az illetékes. Az egyházi személyek munkavállalásának szabályozása nem tartozik az Egyházi Törvénykönyv által taxatív módon a püspöki konferenciák jogkörébe utalt 28 2013. évi V. tv. 6: 276. § (2). 29 SZUROMI Sz.A. — Ferenczy R., A „dispositio" mint az egyházi személyek alkalmazásának, a magyar munkajog által elismert formája, 79. 30 Listl, J. - MÜLLER, H. - SCHMITZ, H. (Hrsg.), Handbuch des katholischen Kirchenrechts, Regensburg 1983. 314-320. GHIRLANDA, G. — URRUTIA, F.J., Conferentiae Episcoporum et munus docendi, in Periodica 76 (1987) 573-667. 31 ERDŐ, P., Osservazioni giuridico-canoniche sulla Lettera apostolica „Apostolos suos", in Periodica 89 (2000) 249-266. 32 CIC Can. 455 — § 1. Episcoporum conferentia decreta generalia ferre tantummodo potest in causis, in quibus ius universale id praescripserit aut peculiare Apostolicae Sedis mandatum sive motu proprio sive ad petitionem ipsius conferentiae id statuerit. Vö. ERDŐ, P., Note alle norme applicative del CIC in Ungheria, in Ius Ecclesiae 6 (1994) 850-857.
