Kánonjog 15. (2013)
KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy-Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházi személyek alkalmazása Magyarországon, tekintettel a Katolikus Egyház belső jogára és az új Munka Törvénykönyvének előírásaira
100 Közlemények tartási kötelezettség az intézményhez kapcsolódó, különböző szintű kötelékből fakad. A hatályos CIC, a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) Presbyterium ordinis és Christus Dominus kezdetű határozatai alapján egyértelműen rögzíti a 281. kánonban a klerikusoknak mind a díjazásra, mind a szociális gondoskodásra való jogukat.4 Megjegyzendő, hogy a régebbi jogban, a Trentói Zsinat (1545-1563) rendelkezése alapján is a területileg illetékes püspök volt köteles az egyházmegyéjéhez tartozó plébánosok megfelelő ellátását - emberhez méltó megélhetését - biztosítani. Abban az esetben, ha a javadalom, a tized és a gyűjtések összege nem volt elégséges a plébánia tisztes működéséhez, a püspök köteles volt a szükséges további javakkal ellátni azt. Azt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy a helyi ordinárius engedélye nélkül a plébános semmilyen új javadalomszerzési forráshoz nem juthatott hozzá.5 Nyilvánvaló, hogy korábban (vö. CIC [1917]) a szerzetesi intézményekben; a hatályos jogban pedig a megszentelt élet intézményeiben és apostoli élet társaságaiban - az intézmény részéről fennálló - eltartási kötelezettség és az intézmény tagjai által vagy tevékenysége révén szerzett anyagi javakra vonatkozó előírások lényegesen különböznek az egyházmegyés papság fent említett inkardinációból fakadó jogaitól.6 Az inkardinált vagy fogadalommal valamely intézményhez kötődő egyházi személyek általában az illetékes egyházi hatóságtól (ordináriustól, ill. nagyobb női elöljárótól) elnyert ún. dispositio alapján végzik munkájukat, amely nem nevezhető a szó munkajogi értelmében sem munkavállalói, sem alkalmazotti viszonynak az adott részegyházban, vagy megszentelt élet intézményében, ill. apostoli élet társaságában.7 A dispositio-val alkalmazott egyházi személyek tehát nem esnek a Munka Törvénykönyve hatálya alá,8 a munkavállalói jogokban beállt új tendenciák pedig nem értelmezhetőek ebben a környezetben (vö. pl. alárendeltség versus gazdasági 4 CIC 281 - § 1. Clerici, cum ministerio ecclesiastico se dedicant, renumerationem merentur quae suae condicioni congruat, ratione habita tum ipsius muneris naturae, tum locorum temporumque condicionum, quaeque ipsi possint necessitatibus vitae suae necnon aeque retributioni eorum, quorum servitio egent, providere. - § 2. Item providendum est ut gaudeant illa sociali assistentia, qua eorum necessitatibus, si infirmitate, invaliditate vel senectute laborent, apte prospiciantur. 5 SZUROMl SZ.A., Egyházi intézménytörténet (Bibliotheca Instituti Postgradualis luris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae 1/4), Budapest 2003. 205-206; vö. SZUROMl Sz.A., Fejezetek az egyházi jogalkotás történetéből - források és intézmények - (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/15), Budapest 2011. 187. 6 Vö. SZUROMl Sz.A., A tulajdon és a birtok kérdése a szerzetes intézményekben, in Jogtudományi Közlöny 56 (2001) 487-490. FERENCZY R. — SZUROMl Sz.A., Mennyiben érinti a természetes személy jog- és cselekvőképességét a valamely szerzetesi intézményben letett fogadalom? (A kérdés vizsgálata kánonjogi és polgári jogi szempontból), in Kánonjog 5 (2003) 77-86. SZUROMl Sz.A., A megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai tagjainak sajátos kötelességei és jogai, in Teológia 43 (2009) 74-80, különösen 79-80. 7 SZUROMl Sz.A. - FERENCZY R., A „ dispositio ” mint az egyházi személyek alkalmazásának, a magyar munkajog által elismert formája, in Kánonjog 11 (2009) 75-79. 8 Vö. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2003. szeptember 16-án kelt, 2044/2003. számú állásfoglalása.
