Kánonjog 15. (2013)

KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy-Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyházi személyek alkalmazása Magyarországon, tekintettel a Katolikus Egyház belső jogára és az új Munka Törvénykönyvének előírásaira

KÖZLEMÉNYEK

101

függőség9). Ennek ellenére vannak esetek, amikor a fenti egyházi személy definíció szerinti személyekkel mégis munkaszerződés, vagy megbízási szerződés megkötésére kerül sor. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a hatályos Munka Törvénykönyvének előírásai alkalmazandók az adott egyházi személyekre is, mint tényleges - a magyar állami jogi előírásoknak megfelelő - munkavállalókra.

II. AZ „EGYHÁZI SZEMÉLYEK” A MAGYAR JOGBAN

Az egyházi személyek meghatározását Magyarországon az állami jogalkotó az egyházak hatáskörébe utalja. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 3. § 40. pontja kimondja, hogy „egyházi személy az, akit az egyház belső törvényeiben és szabályzataiban annak minősít.” Az idézett utalószabály alapján tehát, a Katolikus Egyház tekintetében, a hatályos Egyházi Törvénykönyv által meghatározott - és fentebb felsorolt - személyek körét kell egyházi személynek tekinteni a magyar jogban. A 2011. évi CCVI. tv. alapján elismert egyházi jogi személyek a 16-18. §§ szerint nyilvántartásba vett egyházak, egyházszövetségek, az egyházak vallásos célra létesült önálló szervezetei, valamint amennyiben alapszabályuk úgy rendelkezik (vö. ún. „belső egyházi jogi személy”), önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeteik.10 A 7-10. §§-ban szereplő feltételek egyértelművé teszik, hogy az egyház létrehozásának célja az azonos hitelvet vallók közös vallásgyakorlása, természetesen az Alaptörvénybe vagy más törvénybe nem ütköző módon.11 Az egyházaknak tehát elsődleges funkciójuk a tagjaik vallásgyakorlását elősegíteni. Ez az a cél, amely közvetlenül megvalósul az egyházi személyek, ill. azok dispositio-ja és javadalmazása területén.

III. EGYHÁZI SZEMÉLYEK ÁLLAM ÁLTAL ELISMERT MUNKAJOGVISZONYA

A következőkben nem az egyházakra és a munkajogra vonatkozó általános állami egyházjogi sajátosságokkal kívánunk foglalkozni, mivel azok elsődlegesen az egyházra mint munkaadóra és a nem egyházi személy kategóriába sorolható munkavállalóra vonatkoznak, a 355/2009. (XII. 30) Kormány rendelet a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság területén történő engedélymentes foglalkoztatásának szabályairól 2. §-ban kifejezetten említett lehetőség kivételével.12 Azonban mint említettük, vannak olyan esetek, amikor az általános alapelv9 Vö. GYULAVÁRI T., Hagyományos munkavállalói jogok és új kihívások, in TÓTH T. (szerk.), 120 éves a Rerum novarum (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományának Könyvei; Tanulmányok 11), Budapest 2012. 85-100, különösen 93-95.

10 2011. évi CCVI. tv. 11. és 17. §§; a kérdéshez a törvényi változásoktól függetlenül továbbra is megfelelő megvilágítást ad FERENCZY R., Kérdések az egyházak és szervezeteik jogi sze- mélyisségének köréből, in Magyar Jog 46 (1999) 518-529.

11 SCHANDA B., Az egyházi jogi személyiség új törvényi szabályozása Magyarországon, in Kánonjog 14 (2012) 107-114; vö. CSINK, L. - SCHANDA, B. - VARGA, Zs.A. (ed.), The Basic Law of Hungary. A First Commentary, Dublin 2012. 72-73.

12 Részletesen vö. SCHANDA B., Állami egyházjog. Vallásszabadság és vallási közösségek a mai magyar jogban (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Tankönyvei = Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae II/5), Budapest 2012. 117-118.