Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Ujházi Lóránd: A valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága és aktualitása napjainkban
A Valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága... 75 ha a feltételesen „megkeresztelt” a Katolikus Egyház tagja kívánt lenni. Arra azonban nincs mód, hogy a feltételes keresztségre csak a valláskülönbség akadályának elhárítása miatt kerüljön sor, miközben a megkeresztelt más nem katolikus gyülekezetnek a tagja kíván lenni.28 Arra is van lehetőség, hogy abban az esetben, ha a keresztség érvényessége az adott vallási közösségben kétséges, akkor feltételesen a valláskülönbség házassági akadálya alól felmentést adjanak.29 A kétség a személlyel kapcsolatosan is felmerülhet. Itt az adott közösségben van érvényes keresztég, de kérdéses, hogy a személy meg lett-e keresztelve,30 illetve, hogy ez a keresztég érvényesen lett-e kiszolgáltatva?31 Ha a kétség a Katolikus Egyházba keresztelt személlyel kapcsolatosan merül fel, akkor a lehetséges bizonyítékok vizsgálata után, lehetőség van a feltételes „újra keresztelésre”(869. kán. 1. §). Kényesebb, ha vegyes házasság esetén a nem katolikus fél részéről merül fel a keresztég érvényességének kérdése. Ha a nem katolikus keresztény fél ke- resztsége nem érvényes, akkor nem vegyes vallásról, hanem a valláskülönbség akadályáról van szó. Ráadásul a katolikus szolgálattevő csak akkor keresztelheti meg feltételesen, ha az illető katolikus akar lenni. III. A VALLÁSKÜLÖNBSÉG AKADÁLYÁNAK MEGSZŰNÉSE A valláskülönbség akadálya magától megszűnik, ha a nem keresztény fél a házasságkötés előtt megkeresztelkedik. Ilyen esetben nincs is szükség az akadály alóli felmentésre. Legfeljebb a vegyes házasság megkötése miatt kell engedélyt kérni (1124. kán.), ha a meg nem keresztelt fél nem a Katolikus Egyházba, hanem más keresztény közösségbe keresztelkedik meg. Az egyház hatályos „jogi” előírása alapján a valláskülönbség házassági akadálya, az akadály alóli felmentéssel is megszűnhet. Ez a lehetőség egyben azt is bizonyítja, hogy a valláskülönbség házassági akadálya tisztán egyházi rendelkezés, amely alól felmentés adható. Ami a felmenthetőséget illeti, az egyháztörténelem folyamán eltérő elgondolások alakultak ki. Még az CIC (1917)-ben is megtalálható volt az a vélemény (CIC [1917] 1060. kán.), hogy abban az esetben, ha egy nem katolikussal kötendő házasság a katolikus fél vagy a gyermekek hitét veszélyezteti, akkor az akadály „istenijogon” áll fenn, és az akadály alól felmentést adni nem lehet.32 Ezzel szemben, 28 PETROVITS, J., The New Church Law On Matrimony, 163-164. 29 MORRISEY, F., Disparity of Cult, in ESPELAGE, A. (ed), CLSA Advisory Opinions 1994-2001, Washington DC 2002. 345. 30 Ez különösen missziós területeken jelent nehézséget, ahol nincs rendes anyakönyvezés. Továbbá azok az országok is problémásak, ahol a keresztény hitre térést, illetve keresztelkedést - akár halálbüntetéssel - büntetik. Itt érthető okokból sokszor nem készül dokumentáció a keresztség megtörténtéről. Vö. PELLEGRINO, P., L 'impedimento di disparitá di culto nel nuovo diritto matrimoniale (can. 1086, § 1, § 2, § 3), 35. Vannak országok, ahol viszont gyermekek születésénél a születési anyakönyvbe már a gyermek vallását is beírják. Ez a szülők nyilatkozata alapján történik, de a keresztség még nem is történt meg. Ezek a dokumentumok nem tekinthetőek a keresztség igazolásául szolgáló dokumentumoknak. 31 Kérdéses lehet, például, hogy megfelelő anyagot - víz - és megfelelő szentháromságos formát használtak-e, illetve, hogy a kiszolgáltató szándéka is megegyezett-e az egyház szándékával. 32 SIPOS I., Házasságjog rendszere, 187.
