Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Ujházi Lóránd: A valláskülönbség házassági akadályának létjogosultsága és aktualitása napjainkban
KÁNONJOG 14 (2012) 67-82. ÚJHÁZI Lóránd A VALLÁSKÜLÖNBSÉG HÁZASSÁGI AKADÁLYÁNAK LÉTJOGOSULTSÁGA ÉS AKTUALITÁSA NAPJAINKBAN I. A VALLÁSKÜLÖNBSÉG AKADÁLYÁNAK BIBLIAI ÉS TÖRTÉNELMI HÁTTERE, 1. Az akadály bibliai előzményei, 2. Az akadály kialakulásának története a Trienti Zsinatig', II. Az AKADÁLY TERJEDELME, 1. Az akadály feltétele az érvényes keresztség, 2. A keresztség érvényességének, illetve meglétének kétsége és ennek kihatása a házasság megítélésére', III. A VALLÁSKÜLÖNBSÉG AKADÁLYÁNAK MEGSZŰNÉSE, 1. A felmentés megadására jogosult hatóság és a felmentéshez kapcsolódó gyakorlati kérdések', ív. Formális aktus; Következtetések A huszonegyedik század elejére a nyugati társadalom etnikai és vallási egyenetlensége új színezetet kapott. A nyugati társadalmakban évszázadok óta megtalálható nem keresztény közösségek, mint például az erdélyi unitárius felekezet, vagy a nyugat-európai és amerikai zsidó hitközségek egészen más kulturális, nyelvi és társadalmi kapcsolatban állnak a Katolikus Egyházzal, mint azoknak a nem keresztény közösségeknek a tagjai, melyek az új menekült hullámokkal érkeznek akár Európába, akár Észak-Amerikába. Ugyancsak sajátos kérdést vetnek fel a „felekezet nélküliek” vagy második és harmadik generációs migráns közösségek tagjai. Ebből fakadóan a Katolikus Egyház szempontjából a nem keresztény közösségeket sem a házasság, sem a vallásközi párbeszéd más szempontjaiból, nem lehet uniformizáltan kezelni. Sőt jelentős eltérés van még aközött is, hogy a Katolikus Egyház saját jogszabályait milyen földrajzi és társadalmi közegben kívánja érvényre jutatni. Ebben a tanulmányban csak a házasság, méghozzá a házassági akadály szempontjából szeretnék vizsgálni a Katolikus Egyház nem keresztényekhez kapcsolódó viszonyát. Ennek megfelelően az egyháznak azt az előírását vizsgáljuk, melyet saját tagjaival szemben fogalmaz meg, méghozzá, hogy a Katolikus Egyház tagjai - akár akik keresztség útján, akár akik más közösségbe történt érvényes keresztsé- gük után lettek felvéve - felmentés nélkül nem kereszténnyel érvényes házasságot nem köthetnek (1086. kán.). Az egyház jogszabályainak alkalmazását elsősorban a nyugati társadalomra vonatkoztatva mutatjuk be, hiszen a Katolikus Egyház érdekérvényesítési képessége az észak-atlanti régióban egészen más, mint a Közel- és a Távol-Keleten, Afrikában vagy akár Dél-Amerikában. A valláskülönbség normája bibliai és történelmi hátterének bemutatásán keresztül szeretnénk rámutatni arra is, hogy olyan előírásról van szó, melynek terjedelme, végrehajtása, házasság érvényességére való hatása a történelmi helyzethez igazodva folyamatosan alakult ki. így nem alaptalan, ha napjaink megváltozott társadalmi helyzetére való tekintettel újabb javaslatokat fogalmazunk meg.
