Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyedi közigazgatási intézkedések középkori kánoni forrásai és kategóriái
Az EGYEDI KÖZIGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK KÖZÉPKORI KÁNONI FORRÁSAI... 57 időszaktól kezdve, a kánonokon túlmenően, számos egyedi, közigazgatási határozatot hoztak, saját kompetenciájukon belül. Nyilván ez utóbbi kategória különbözik a középkori pápai jogalkotás részét képező egyedi pápai határozatok joghatásától, műfajától és jellegzetességeitől. A pápai általános és egész egyházra kitelje- dő közvetlen törvényhozói hatalma, amelyet a jelenlegi hatályos Egyházi Törvénykönyv által használt szavakkal kristálytisztán összegezte már III. Sándor pápa (1159-1181) 260. levelében44, amely egyértelműen visszatükröződik a különböző középkori pápai határozatokban, azok meglehetősen változatos témáiban és egyértelmű kötelező jellegében.45 A Trienti Zsinat (1545-1563), amellyel lezárul a középkori időszak jogalkotása, már világos módon disztingvál a tan és fegyelem kérdésében hozott határozatok között, amely által az utóbbit tekinti a pápai törvényalkotás részének. Ez megjelenik magának az egyetemes zsinat szövegének szerkezetében is (decreta de fide, decreta de reformatione).46 Az is tisztán kitűnik az egyes decretumok által tartalmazott rendelkezések értelmezéséből, hogy amennyiben az nem konkrét egyházi hivatalok betöltésére, vagy éppen megürese- désére vonatkozik - itt most nem említjük természetesen a privilégium vagy dispensatio megadásának a kérdését — annak ellenére, hogy az leginkább egy konkrét ügy rendezésére születettek (nem egyetemes szándékkal, hanem konkrét területen történő alkalmazásra céljából). Ennek ellenére általában normatív hatást tulajdonítottak nekik a későbbi hasonló ügyek megítélésében. Ennek egyik legkiválóbb példái maguk a nagy 11. századi kánonjogi gyűjtemények, amelyekben az összegyűjtött egyes kánonok, a bennük rögzített önálló és eredetileg egyedi esetre hozott határozatok, számos esetben a feloldhatatlannak tűnő ellentmondást eredményeztek. Ennek nyomán születettek meg, Chartres-i Szt. Ivó joggyüjteménye47 Panormia szövegcsaládjában található Prologus elveinek köszönhetően48, valamint KONSTANZI BERNOLDUS49 De excommunicatis vitandis, de reconciliatione zi intézménytörténet (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae 1/4), Budapest 2003. 117-118. 44 Regesta Pontificum Romanorum ab condita ecclesia ad annum post Christum natum MCXCVUl, ed. JAFFÉ, P. - WATTENBACH, G. curaverunt LOEWENFELD, S. [JL] Kaltenbrunner, F. [JK] - EWALD, P. [JE], I. Lipsiae 1885.2 JL 11047. 45 (...) secundum hanc formam in Ecclesia distinctio servata est dignitatum, et sicut in humano corpore pro varietate officiorum diversa ordinata sunt membra, ita in structura Ecclesiae ad diversa ministeria exhibenda diversae personae in diversis sunt ordinibus constitutae, aliis enim ad singularum Ecclesiarum, aliis autem ad singularum urbium dispositionem ac regimen ordinatis, constituti sunt in singulis provinciis alii, quorum prima inter fratres sententia habeatur, et ad quorum examen subjectarum personarum quaestiones et negotia referantur. Super omnes autem Romanus pontifex tanquam Noe in arca primum locum noscitur obtinere; qui ex collate sibi semper in apostolorum Principe privilegio de universorum causis iudicat ac disponit, et per universum orbem Ecclesiae filios in Christianae fidei firmitate non desinit confirmare (...). PL CC. 301-302. 46 COD 660-799. 47 SZUROMI, Sz.A., Ivonian intention to collect the «ancient canons» together with new decretal materials, in The Jurist 67 (2007) 285-310, különösen 287-297. 48 Vö. ERDŐ, P., Storia delle fonti del diritto canonico (Istituto di Diritto Canonico San Pio X, Manuali 2), Venezia 2008. 101. Kiadása: YVES DE CHARTRES, Prologue, texte latin et traduction française (Sources canoniques 1), Paris 1997. 49 ERDŐ, P., Geschichte der Wissenschaft vom kanonisschen Recht. Eine Einführung (Kirchenrechtliche Bibliothek 4), Berlin 2006. 45.
