Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az Eucharisztiára vonatkozó kánoni normák teológiai alapjai
36 KUMINETZ GÉZA egyházáról beszélhessünk. A harmadik terület, amit a kánonjog szabályoz, kapcsolódva a részegyházak össze- és együvé tartozásához, az ún. communicatio in sacris kérdése, mivel az Eucharisztia az egység szentsége. Végül a büntetőjog intézkedik arról, hogy a legsúlyosabb szankcióval sújtja azt a krisztushívőt, aki meggyalázza az eucharisztikus színeknek akár csak egyikét is. Ez utóbbiról részletesebben nem fogunk tárgyalni, mivel magától értetődő a legsúlyosabb szankció kiszabása. Az egyházi törvényhozó 2004-ben szükségét látta annak is, hogy instrukciót adjon ki az Eucharisztia ünneplésével kapcsolatban, mivel tapasztalata szerint sok a félreértés, visszaélés az egyházban és kívüle ezzel kapcsolatban.2 A továbbiakban az Eucharisztiáról, mint a szentmise lényeges részéről, imádásáról, és mint az egység szentségéről fogunk tárgyalni. I. Az Eucharisztia és sajátos dimenziói Ismert dolog, hogy a „kenyértörés, vagyis az Eucharisztia ünneplése kezdettől fogva az egyház központi istentiszteleti tevékenysége volt”.3 Tudjuk, hogy „a hét szentség egymástól kölcsönösen függő jól rendezett kozmoszt alkot, amelynek főtengelye az alapszentségtől, a keresztségtől indul ki és a központi szentség felé, az eucharisztia felé tart, amelyben az Egyház szentségének a szerkezete a legkoncentráltabb módon fejeződik ki”.4 Az Eucharisztiában mintegy gyújtópontban fut össze az egész vallási élet: „antropológia, a szentháromságos Isten üdvtörténeti önfeltárása (szentháromságtan), krisztológia, pneumatológia, ekkléziológia, eszkatológia”.5 Az Eucharisztia „a nagy hittitkok foglalata, a szentháromságos Isten titokzatos életáramlásának és túláradó önközlésének végállomása, a leereszkedő, teremtmény-szerető és teremtmény-szentelő Isten köztünk lakásának záloga, szimbóluma és szerve. Az Ige az Atya ölén - a Szentháromság örök életáramlásban; az Ige az anya (Szűz Mária) ölén - az Isten velünk, Immánuel, a megtestesülés titkában, Jézus Krisztus megjelenésében; és végül az Ige az Egyház ölén - titokzatos, de valóságos, rejtett és hatékony jelenléte a kenyér és a bor szentségi leple alatt: ez a katolikus hit alapja és foglalata, a kinyilatkoztatás tartalma, minden elmélés és imádás hármas alaptémája”.6 Az Eucharisztiában „csomóba futnak hitünk összes nagy titkai: szent találkozóra gyűl itt az örök Istennek és időben lett művének a teremtésnek, a megváltásnak és megszentelésnek minden mélységes 2 Redemptionis Sacramentum. Instrukció egyes megtartandó, illetve kerülendő dolgokról a legszentebb Eukarisztiával kapcsolatban (Római Dokumentumok XXVI), Budapest 2004. Átfogó magyarázatához vö. LODA, N., L’Eucaristia, sacramento della redenzione e l’istruzione Redemptionis Sacramentum (su alcune cose che si devono osservare ed evitare circa la Santissima Eucaristia), in Apollinaris 78 (2005) 329-373. 3 Vö. GÁL F., Az Egyház kegyelmi rendje (Dogmatikai jegyzet), Budapest 1981. 104. 4 Vö. ERDŐ, P., Eucharisztikus egyháztan jogi következményekkel, in Fila B. - ERDŐ P. (szerk.), Teológus az Egyházban. Emlékkönyv Gál Ferenc 80. születésnapja alkalmából (Studia Theologica Budapestinensia 12), Budapest 1995. 351. 5 Vö. MÜLLER, g. L., Katolikus dogmatika a teológia tanulmányozásához és alkalmazásához, Budapest 2007. 656. 6 Vö. SCHÜTZ a., Az eucharisztia, Budapest 1943. 8.
