Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Artner Péter: A közigazgatási felfolyamodás sajátosságai az egyházjogban
18 Artner Péter alkalmazható általános határozatok vagy utasítások esetén; ezek felülvizsgálata (ha egyáltalán, akkor) az Apostoli Szignatúra második részlege előtt (vő. Const. Ap. Pastor bonus [28 iun. 1988], Art. 123 § 3: AAS 80 [1988], 892) lehetséges.16 Továbbá csak egyoldalú jogcselekmények esetén lehet alkalmazni, vagyis nem alkalmazhatók szerződések vagy többoldalú jogcselekményeknél. A megtámadott közigazgatási határozat a kiadója valamilyen nyilvános, hivatalos hatóság kell, hogy legyen.17 2. A határozatok hiányosságai Egy közigazgatási határozat esetében előfordulhat, hogy az - éppen hiányosságai folytán - érvénytelen, vagy akár törvénytelen. Ilyen akkor eset akkor keletkezhet, ha a végrehajtó hatalom gyakorlója megsértette a részleges vagy egyetemes törvényt vagy a közigazgatási rendelkezést lényegében - legalább annak szintjén elhelyezkedő - hatályban lévő, az egyház illetékes hatósága által elismert szerződést. Az is elképzelhető, hogy a közigazgatási határozat meghozója túllépte a hatáskörét (ultra vires) vagy döntése - a kellő körültekintés megtartása ellenére - hamis érveken nyugodott; esetleg kiadását személyes okok vezették, nem pedig az egyházi közjó adott esetben történő biztosítása. Lehet egy határozat a törvényesség kritériumainak megfelelő, azaz a határozat kiadója kiadhatott ilyen határozatot és nem sértett semmilyen törvényt az eljárás során, de az mégis méltánytalan hatást váltott ki; vagy lehet, hogy az igazságosság szempontjából - bizonyos körülmények ismeretlensége miatt - hagy kívánni valót maga után. Az érintett személy ilyenkor is mondhatja, hogy a határozat alanyi jogait sérti. Ehhez hasonlóan a határozat lehet esetleg nem kellőképpen megfontolt, elővigyázatlan vagy hiányos az elvárható lelkipásztori bölcsesség alkalmazásának tekintetében.18 Mindazonáltal, még akkor is, ha az illetékes elöljáró döntése minden szabályszerűségnek és elvárható körültekintésnek eleget tesz, elképzelhető, hogy az érintett személy sértettnek érzi magád a döntés miatt, és így szükségessé válhat egy független harmadik személy közbejötté, akinek megfelelő felhatalmazása van arra, hogy közigazgatási intézkedést kiadó elöljáró döntését felülbírálja.19 A közigazgatási határozatok elleni felfolyamodás nem magának a dokumentumnak a formájára (pl. megfelelő elnevezés), hanem a tartalmára vonatkozik. Nem tartoznak ide azok a közigazgatási intézkedések sem, amikben a végrehajtó személynek csak valódi végrehajtási feladata van, és magának az intézkedésnek a tartalmát maga a törvény határozza meg. 16 Erdő P., Egyházjog (Szent István kézikönyvek 7), Budapest, 2005.4 804. 17 CAPARROS, E. — THÉRIAULT, M. - THORN, J. (ed.), Code of Canon Law Annotated, Montréal 2004.2 1358 (Labandeira, E.). 18 MOLLOY, T. E., Administrative Recourse, 263-264. 19 PaproCKI, T.J., Rights of Christian in the Local Church: Canon Law Procedures in Light of Civil Law Principles fo Administrative Justice, in Studia Canonica 24 (1990) 432.
