Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Artner Péter: A közigazgatási felfolyamodás sajátosságai az egyházjogban
A KÖZIGAZGATÁSI FELFOLYAMODÁS SAJÁTOSSÁGAI AZ EGYHÁZJOGBAN 19 A közigazgatási felfolyamodás megkülönböztetendő attól az esettől, amikor az egyes egyházi hatóságok egy esetleges törvénytelensége ellen nyújtanak be felfolyamodást. Ez sokkal inkább „feljelentésnek” tekintendő, mint felfolyamodásnak; ennek nincs a „feljelentő” részéről különösebb előfeltétele.20 3. A sértett fél Határozat elleni felfolyamodással élhet bárki, klerikus, szerzetes, vagy laikus, aki úgy érzi, hogy az sérelmes számára. Fontos, hogy az illető jog és cselekvőképességgel rendelkezzen az kánonjogban, illetve érintett legyen az ügyben, legalább közvetve. Ennek megfelelően már az előzetes egyeztetéseket és felülvizsgálatot is kérhet minden természetes személy,21 aki érintett az ügyben, de elképzelhető, hogy nem személyesen, hanem pl. szülő vagy gondnok által (98-99. kk., 1478. k., 1481. k.) terjeszti azt be. Hasonló módon jogi személy is adhat be felfolyamodást (és előzetes felülvizsgálati kérelmet is) a képviselője (vezetője) által (118. kán.), hiszen az 1400. kán. szerint nemcsak természetes, hanem jogi személyek is jogalanyok. Személyek olyan csoportja, amely nem jogi személy, nem adhat be felfolyamodást, mint jogi személy, vagy mint csoport22, csak mint természetes személyek, akik közösen vagy külön-külön intézkednek, feltéve, hogy valóban sérelem érte őket. A kánon megfogalmazása nem zárja ki azt, hogy harmadik személy éljen felfolyamodással, vagyis olyan, aki csak részben érintett a kérdésben. Ezt támasztják alá az alábbi kánonok is: 36. kán. 1. §, 38. kán., 82. kán., 83. kán. 2. §. 4. Megfelelő ok A felfolyamodás benyújtásához, és már az előzetes egyeztetésekhez sem szükséges súlyos ok, hanem bármely megfelelő ok is elegendő. Ez adott esetben pusztán az is lehet, hogy maga a határozat nem eléggé átgondolt, nem bölcs vagy nem időszerű.23 Az is lehetséges, hogy az meghozott határozat előtt nem hallgatták meg kellőképpen azokat, akiket a határozat érint (50. kán.)24. Nem szükséges az sem, hogy az illető abszolút biztos legyen az adott határozat sérelmességéről, elegendő, ha azt úgy érzi. Ez vonatkozik arra is, hogy maga a határozat sérelmes-e, illetve arra is, hogy a konkrét személy érintett-e a dologban.25 20 Supremum TIRBUNAL SIGNATURA Apostolicae, Coram Castillo Lara (21 nov. 1987), in Communicationes 20 (1988) 94 [idézi: PUNDERSON, J. R., Hierarchical Recourse to the Holy See: Theory and Practice, in CLSA Proceedings 62 (2000) 22]. 21 SUPREMUM TIRBUNAL SIGNATURA APOSTOLICAE, Coram Castillo Lara, 90. 22 Pont. Cons, de Legum Textibus Interpretandis (29 apr. 1987): AAS 80 (1988) 1818. 23 CAPARROS, E. - THÉRIAULT, M. - Thorn, J. (ed.), Code of Canon Law Annotated, 1364 (LABANDEIRA, E.). 24 Beal, J. P. - CORIDEN, J. A. - GREEN, T. J. (ed.), New Commentary, 1819 (PAPROCKI, T. J.). 25 MarzOA, a. - Miras, J. - RODRIGUF.Z-OCANA, R. (ed.), Exegetical Commentary, IV/2. 2080 (MIRAS, J.).
