Kánonjog 14. (2012)
TANULMÁNYOK - Artner Péter: A közigazgatási felfolyamodás sajátosságai az egyházjogban
A KÖZIGAZGATÁSI FELFOLYAMODÁS SAJÁTOSSÁGAI AZ EGYHÁZJOGBAN 17 II. A HATÁROZATOK MEGTÁMADÁSA 1. A megtámadható határozatok A közigazgatási felfolyamodásról szóló kánonok nem alkalmazhatók perben hozott határozatok (pl. 1505. kán. a keresetlevél elutasításáról) ellen, belső fórumon hozott intézkedések esetében, illetve a római pápa vagy az egyetemes zsinat határozatai ellen. Belső fórumon hozott intézkedésnek számít pl. a büntetés el nem engedése szentgyónásban. A 130. kán. így fogalmaz: „A kormányzati hatalmat, mint olyat, a külső fórumon gyakorolják, néha azonban csak a belső fórumon, mégpedig oly módon, hogy azokat a hatásokat, melyeket gyakorlása a külső fórumon jellegénél fogva eredményez, ezen a külső fórumon csak annyiban ismerik el, amennyiben ez a meghatározott esetekre a jogban elő van írva.” A 1732. kánon nem azt mondja, hogy a fenti két esetben, azaz a perben hozott határozatok vagy belső fórumon hozott intézkedések ellen nincs felfolyamodási lehetőség, hanem csak azt, hogy ezek ellen a most tárgyalt felfolyamodási módszer nem alkalmazható.11 A római pápa vagy az egyetemes zsinat határozatai elleni felfolyamodás tiltásának oka egyszerű: az Első Szék fölött senki sem ítélkezhet (1404. kán.). Ebbe a kategóriába tartozik még az Államtitkárságnak vagy a Kongregációknak a döntései, ha azokat a pápa in forma specifica megerősítette,11 12 illetve a dikaszté- riumok közigazgatási intézkedései akkor is, ha azok nincsenek in forma specifica megerősítve.13 Viszont a Szignatúra gyakorlata szerint nyújtható be felfolyamodás a fenti törvényeknek megfelelően a részleges zsinatok és püspöki konferenciák döntései ellen, továbbá a megszentelt élet intézményeinek és az apostoli élet társaságai legfőbb elöljáróinak döntései ellen, legyenek akár egyházmegyei, akár pápai jogúak.14 Alkalmazhatók ezek a kánonok minden külső fórumon kiadott egyedi közigazgatási intézkedés (határozat, parancs, leirat, kegy, felmentés; vö. 48-93. kk.) elleni felfolyamodásra, amit végrehajtó hatalommal rendelkező szerv ad ki, és aminek jogi hatása (jogkövetkezménye) van. Elsősorban, de nem kizárólagosan, a határozatok tartoznak ide, mert pl. nehezen elképzelhető, hogy egy leiratot elnyerő személyjogai sérülnének. Mégis lehetséges ez pl. a 61. kánon alapján: „Hacsak az ellenkezője nem nyilvánvaló, leiratot más részére is lehet kérni, még az illető hozzájárulása nélkül is, és a leirat, hacsak ellentétes záradék mást nem mond, elfogadása előtt is érvényes.” Idetartozhat a kiváltságról való lemondás (80. kán.) is.15 Nem 11 MARZOA, A. - MIRAS, J. - RODRIGUEZ-OCANA, R. (ed.), Exegetical Commentary on the Code of Canon Law, Montreal - Chicago IL, 2004. IV/2. 2054 (MIRAS, J.). 12 THÉRIAULT, M., Administrative Procedure, 27. 13 MARZOA, A. - Miras, J. - RODRIGUEZ-OCANA, R. (ed.), Exegetical Commentary, IV/2. 2054 (Miras, J.). 14 THÉRIAULT, M., Administrative Procedure, 25. 15 Marzoa, A. - Miras, J. - Rodriguez-Ocana, R. (ed.), Exegetical Commentary, IV/2. 2053 (Miras, J.).
