Kánonjog 14. (2012)
KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita - Szuromi Szabolcs Anzelm: Non-profit szervezetek-e a Magyarországon bejegyzett egyházak? - Magánjogi megfontolások, figyelemmel a legutóbbi magyar jogalkotásra
102 Közlemények zi szervezeteket, mint a közhasznú szervezetek speciális formáját sorolják be. A hatályos Ehtv. 51. §-a, amely a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. tv. 95. § a) pontját módosítja az „alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület” kitétellel (amely az állam által egyházként nyilvántartásba nem vett vallási közösségek sajátos egyesületként való működését kívánja biztosítani), tovább erősíti a félreértést az egyházként elismert jogi személyek tekintetében is. Ezt a tévedést elsődlegesen a vonatkozó hazai jogszabályi - leginkább magánjogi és költségvetési - keretek félreértelmezése okozza. I. A „NONPROFIT” SZERVEZETEK HAZAI JOGÁLLÁSA A nonprofit szervezetek alapvető jellegzetességeit Bíró Endre három tulajdonság köré csoportosítja: a profítosztás tilalma; a nem kormányzati jelleg és a jogi személyiség.6 A hazai nonprofit szervezetekre vonatkozó hatályos előírásokat az 1997. évi CLVI. tv. a közhasznú szervezetekről, valamint annak az 1998. évi XIV. tv-vel, a 2009. évi XLII. tv-vel való módosítása, valamint a 328/2008 (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. Ezek közül a legutóbbi lényeges változtatásokat tartalmaz az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek, továbbá a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai tekintetében.7 A közhasznú szervezetek között a jogalkotó megkülönböztet társadalmi szervezetet (1), alapítványt (2), közalapítványt (3), közhasznú társaságot (4) és olyan köztestületet, amelynek a létrehozásáról szóló törvény a közhasznúságot lehetővé teszi (5). A törvény hatálya alá tartozó jogi személyeknek olyan jellegű közhasznú tevékenységet kell folytatniuk, amit maga az 1997. évi CLVI. tv. nevesít. Ezen túlmenően: vállalkozási tevékenységet csak közhasznú cél érdekében folytathatnak; a gazdálkodásuk közben keletkezett eredményt nem oszthatják fel; valamint közvetlen politikai tevékenységet nem folytathatnak. Feladataik kifejezetten közfeladatok ellátásának végzésére irányulnak, amelyekről - a jogi személy jellegének függvényében - az állami, vagy önkormányzati szervnek kell gondoskodnia. Éppen ezért, gazdálkodásukat évente nyilvánosságra kell hozniuk, melynek ellenőrzése az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik (vő. az 1989. évi XXXVIII. tv. az Állami Számvevőszékről, és annak további módosításai).8 Mindezek fejében a közhasznú szervezet mentesül a társasági adó alól, illetve további, tárasági adókötelezettséget érintő kedvezmények vonatkoznak rá. De itt kell említenünk a helyi adókötelezettséget érintő kedvezményeket, az illetékkedvezményt, a vámkedvezményt, továbbá az egyéb jogszabályban meghatározott kedvezményeket és a kapott szolgáltatások utáni jövedelemadó-mentességet. 6 BÍRÓ E., Nonprofit Szektor Analízis. Civil szervezetek jogi környezete Magyarországon, Budapest 2002. 4-5. 7 Magyar Közlöny (2008/191) 25256-25258. 8 1993. évi LXXXVIII. tv.; 2004. évi XLVI. tv.
