Kánonjog 14. (2012)
KÖZLEMÉNYEK - Ferenczy Rita - Szuromi Szabolcs Anzelm: Non-profit szervezetek-e a Magyarországon bejegyzett egyházak? - Magánjogi megfontolások, figyelemmel a legutóbbi magyar jogalkotásra
Közlemények 103 II. AZ EGYHÁZAK, VALAMINT ÖNÁLLÓ KÉPVISELETTEL RENDELKEZŐ EGYSÉGEIK JOGÁLLÁSA A 2011. évi CCVI. tv. alapján elismert egyházi jogi személyek a 16-18. §§ szerint nyilvántartásba vett egyházak, egyházszövetségek, az egyházak vallásos célra létesült önálló szervezetei, valamint amennyiben alapszabályuk úgy rendelkezik (vö. ún. „belső egyházi jogi személy”), önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeteik.9 A 7-10. §§-ban szereplő feltételek egyértelművé teszik, hogy az egyház létrehozásának célja az azonos hitelvet vallók közös vallásgyakorlása, természetesen az Alaptörvénybe vagy más törvénybe nem ütköző módon. Az egyházaknak tehát elsődleges funkciójuk a tagjaik vallásgyakorlását elősegíteni. Ez közösségi vallásgyakorlást jelent, vagyis feltételez egy azonos hitelveket valló közösséget, valamint azt, hogy ezek a hitelvek valamiféle közös gyakorlatot írnak elő. Ezek megléte mint cél elégséges egy egyház alapítására, a törvény nem ír elő sem karitatív, sem oktatási, sem egészségügyi vagy egyéb közhasznú célt. A jogi személyiséggel rendelkező egyházaknak és intézményeiknek a tevékenysége azonban nemcsak a vallásszabadság alkotmányban szavatolt elvének a gyakorlására terjedhet ki, hanem oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi, sport és ifjúságvédelmi feladatok ellátására is.10 11 Ilyen tevékenységek gyakorlására az egyházak jogosultak intézményeket vagy szervezetet létrehozni, viszont ez nem az adott vallási csoport egyházlétének feltétele. Közhasznú célok kitűzését, ilyen feladatok ellátását tehát nem lehet az egyházakon számon kérni. Az egyházi jogi személynek már az 1990. évi IV. tv. 18 § (2) szerint is lehetősége volt arra is, hogy a működésének biztosításához szükséges anyagi keretek megteremtésére - hangsúlyosan alapcélja mellett - akár gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytasson. Ez az elv következett a vallás szabad gyakorlásának és az abból fakadó jogok és kötelességek végzésének állam által való garantálásából és beépült a hatályos Ehtv. 19. § (3) bekezdésébe is.11 Az említett gazdasági tevékenység folytatása esetében a Ptk. társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályai (vö. Ptk. 70-73. §§) az irányadók. Az 1997. évi CXXIV. tv. az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységnek anyagi feltételeiről az eddigiekben rögzítetteken túl úgy rendelkezik, hogy a törvény hatálya alá eső egyházak esetében nem minősül gazdasági tevékenységnek a hitéleti, oktatási, szociális, egészségügyi vagy sportlétesítmények működtetése; egyházi személyeknek nyújtott szolgáltatások; a hitélettel összefüggő tárgyak és kiadványok értékesítése; temető fenntartása; stb,12 valamint az ilyen 9 2011. évi CCVI. tv. 11. és 17. §§; a kérdéshez továbbra is megfelelő megvilágítást ad FerenCZY R., Kérdések az egyházak és szervezeteik jogi személyisségének köréből, in Magyar Jog 46 (1999) 518-529. 10 2011. évi CCVI. tv. 8. §. 11 2011. évi CCVI. tv. 19. § (3) Az egyház céljai megvalósítása érdekében jogosult gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységet, valamint alaptevékenysége mellett gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytatni. Jogosult továbbá vállalkozásokat, civil szervezeteket létrehozni, azokban részt venni. 12 1997. évi CXXIV. tv. 2. § (7) Az egyház esetében nem minősül gazdasági - vállalkozási tevékenységnek: a) hitéleti, nevelési - oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, sport, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény működtetése, valamint az említett tevékenység foly-
