Kánonjog 13. (2011)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: Újabb megjegyzések az államilag elismert egyházi házasság kérdéséhez
92 Közlemények zassága.4 42 Erre sajátos példát találunk a spanyol állami házasságjogban, ami már a hagyományos matriomnio, azaz házasság kifejezést alkalmazza az egyneműek által létrehozott életközösségre, egyértelműen módosítva ezzel a házasság fogalmának lényegét. A 2005. július 29-i új rendelkezés alapján tehát43, Spanyolországban a házasság, mint két különböző vagy azonos nemű személynek az a sajátos, teljes életközösséget igénylő formája, amely az állam által meghatározott - vagy elismert - törvényes szertartások és formák megtartásával jön létre, a beleegyezés ki- nyilvánításával. Az állam különféle módon viszonyulhat ezeknek a kapcsolatoknak az elfogadásához, elismeréséhez, így nem beszélhetünk egységes álláspontról, illetve az egynemű kapcsolatok különböző szintű és elnevezésű állami elismerésének egységesen szabályozott joghatásairól sem. Egy, jelen munkánk szempontjából releváns kérdésben azonban talán elmondhatjuk, hogy általános konszenzus alakult ki: az európai jogrendszerek szekularizált volta miatt a fenti kapcsolatok állami elismerése nem eredményezi, és nem eredményezheti azoknak a vallási jogrendekben való megjelenését. Az egyházak saját vallási meggyőződésük alapján foglalnak állást az egynemű kapcsolatokról és azok elismerhetőségéről; azaz saját, független kompetenciájukba tartozik, hogy beemelik-e valami módon szabályaik közé az azonos neműek házasságát, illetve az élettársi közösséget, valamint, hogy azok létrejöttéhez milyen esetleges joghatásokat fűznek. Sőt, azt a kérdést is maguk dönthetik el, hogy mindezzel jogi szempontból foglalkoznak-e. Ez utóbbi nyilvánvalóan érdekük és joguk, tekintettel a személy szerint is érintettek, illetve az állandóan jelenlévő publicitás miatt a kérdésre adekvát választ várók igényére. Nincs, és nehezen elképzelhető azonban olyan külső késztetés, amely ezen vélemény megalkotását és annak mibenlétét meghatározhatná. Az állami jogalkotás - éppen az állam és az egyház elválasztásának alapelvéből kiindulva - nem tarthat tehát igényt arra, hogy az általa valamilyen formában elismert és joghatásokkal felruházott egynemű élettársi kapcsolathoz az egyes egyházak és vallási közösségek kötelező jelleggel valamilyen vallási cselekményt kössenek. Az egyes államok és az Apostoli Szentszék között aláírásra került konkordátumok44 45 pontosan rögzítik azokat a meghatározott feltételeket, amelyek az egyházi szolgálattevő előtt kötött házasságok polgári anyakönyvezéséhez szükségesek.43 Éppen ezért, alapvető feszültséget okozhat, ha a házasság fogalmának jelentése az állam által alkotott jogban lényegesen eltér attól a jelentéstartalomtól, amelyet a 4i Hollandia (2000), Belgium (2003). Spanyolország (2005), Kanada (2005), Dél-Afrika (2006), Norvégia (2008), Svédország (2009), Portugália (2010), Izland (2010), Argentina (2010). 43 Resolución-cireular de 29 de julio de 2005. De la diección general de los registros y del notariado, sobre matrimonios civiles entre personas del mismo sexo, in OLMOS, E.M. - LANDETE CASAS, J. (ed.). Legislation ecclesiastica (CIVITAS Bibliotheca de Legislation 37), Madrid 2009.21 282-283. 44 Vö. VlEJO-XlMÉNEZ, J.M., Position juridica de la Iglesia catôlica en el orden international, in Revista Espanola de Derecho Canonico, 62 (2005) 145-182, külünösen 159-170. ERDŐ, P. Il concordato in Europa, in SZUROMI (ed.), Concordatary Law (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae, 1/7), Budapest 2008. 15-26 45 Pradbr, G., // matrimonio net mondo. Celebrazione — nullità e scioglimento dei vineola, Padova 1986.2 3-14.
