Kánonjog 13. (2011)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: Újabb megjegyzések az államilag elismert egyházi házasság kérdéséhez
Közlemények 93 házasság intézménye hagyományosan hordoz, és amely a hatályos egyházjogban is kifejezésre jut. Sőt, az ilyen jellegű módosítások komolyan és lényegileg veszélyeztethetik a házastársi kapcsolat és a család társadalmi súlyát és értékét. VIII. AZ EGYSÉGES HÁZASSÁGKÖTÉS PROBLÉMÁI MAGYARORSZÁGON Láthatjuk tehát, hogy két önálló - állami és egyházi - jogrendről beszélhetünk, amelyek alapvetően azért kapcsolódhatnak egymáshoz, mert ugyanazokat a személyeket szabályozzák, sőt, több esetben ugyanazokban a kérdésekben. Ezek közül az állam jogával legközelebbi kapcsolatban a jogi személyiség szabályozásán túl az egyházak vagyonjoga illetve a házassággal kapcsolatos rendelkezései állnak. A házasságra vonatkozó szabályok összefüggésében, mindezek tükrében, ténylegesen felvetődhet a kérdés: valóban szükség van-e arra, hogy a vallásos meggyőződésből, vagy egyéb okokból házasságukat egyházi szertartás szerint is megkötni szándékozók kétszer is megtegyék a házassági köteléket létrehozó beleegyezést (vö. „igen”; „akarom”)? Nem lehetne-e a külföldi minták alapján46 egyszerűbb módon, egy alkalommal, egy ceremónia keretében mindkét rendszer szerint érvényes formában megkötni a házasságot, ahogy arra számos állam joga lehetőséget biztosít? Egyfelől valóban egyszerűbbnek tűnik (és talán egyben komolyabbnak is), ha a beleegyezés nem kétszer, csak egyszer kerül kinyilvánításra. Sőt, ez tulajdonképpen megoldható is lenne egy pontosan kidolgozott - már létező nemzetközi példákat figyelembe vevő - értesítési rendszer keretein belül. így az adminisztráció - különös tekintettel a házasság létrejöttének regisztrációjára - továbbra sem kerülne ki az állami hatóság hatásköréből vagy felügyelete alól, és az egyházak továbbra is vezethetnék a saját nyilvántartásukat. A házasság esetleges „sikertelensége” esetén a válás kérdése sem kellene, hogy jogi problémát jelentsen, hiszen a két jogrend kétféle bírósága kétféle eljárásban dönthetne a házasság felbontásáról, illetve például a katolikus kánonjogban az esetleges érvénytelenség kimondásáról; ezek a döntések pedig kizárólag az adott jogrenden belül bírnának joghatással. En46 Vö. pl. Molina, a. — Olmos, E.M. - Landete Casas, J. (ed.), Legislation ecclesiastica (CIVITAS Bibliotheca de Legislación 37), Madrid 2000. 279-308. Régimen matrimonial, § 40. Ley del registre civil, de junio de 1957. Tit. V. Art. 70. „Los efectos civiles dei matrimonio canonico o civil se producirán desde la celebración. Para que los efectos sean reconocidos bastarà la inscripciôn dei matrimonio. Sin embargo, cuando la inscripción sea solicitada transcurridos cinco dias, no perjudicará los derechos legitimamente adquiridos por terceras personas. - Para los efectos civiles del matrimonio secreto o de conciencia basta su inscripción en Libro Especial de matrimonios secretos, pero no perjudicará los derechos legitimamente adquiridos por terceras personas sino desde su publicación en el Registre Civil.” Art. 73. „El funcionario que autoriza el matrimonio civil extenderà el acta, al mismo tiempo que se celebra, con los requisitos y circunstancias que determina esta Ley y con la firma de los contrayentes y testigos. Cuando el matrimonio se contrajera en pais extranjero con arreglo a la forma del pais o en cualquier otro supesto en que no se hubiere levantado aquel acta, la inscripción sólo procédera en virtud de expediente.” Vö. Régimen matrimonial, § 4L Decreto de 14 novembre de 1958 por el que se aprueba el reglamento para la aplicación de la ley del Registre Civil, továbbá a Real Decreto 1917/1986, de 29 de agosto. és az Instrucción de 10 de febrero de 1993, De la dirección general de los registres y del notariado, sobre la inscripción en el Registre Civil de determinados matrimonios celebrados en forma religiosa.
