Kánonjog 13. (2011)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: Újabb megjegyzések az államilag elismert egyházi házasság kérdéséhez
88 Közlemények „(1) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulok az anya- könyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. (2) Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi.” A házasság megkötése tehát ugyanolyan módon történik, mint azt az egyházjogi gondolkodás mindig is vallotta, és amint azt a Trienti Zsinat 1563-ban szabályozta. Azaz a felek maguk hozzák létre a családjogi jogviszonyt, egy minősített (az állam által kijelölt) és két általuk választott tanú jelenlétében. Nincsen tehát szó arról, a szó jogi értelmében, hogy a polgári esküvőn „összeadják” a házasuló- kat, hanem ők saját maguk szolgáltatják ki egymásnak a házasságot. Az anyakönyvvezető csak hivatalos tanúként van jelen, valamint a jogi aktus megtörténtének írásba foglalójaként. Maga a Csjt., de a Csjté. hatályos szövege sem rendelkezik a házasság egyházi szabályok szerint való megkötéséről, nem állít fel sorrendet a kétféle szertarás között, szemben a törvényerejű rendelet eredeti szövegével, amelynek 48. § ( 1 ) bűntett miatt hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel fenyegette azt a lelkészt, vagy vallási szertartás teljesítésére jogosított más személyt, aki az anyakönyvvezető előtti házasságkötés igazolását mellőzve egyházi házasságkötésnél közreműködik (ami jóval szigorúbb büntetés, mint a HT szerinti pénzbüntetés, illetve a csak a „visszaesőket” fenyegető két hónapi fogház). A szabály alól kivételt csak a valamelyik felet fenyegető halálos betegség jelentett. Ez a rendelkezés 1962. VII. 1-ig volt hatályban, az 1962. évi 10. tvr. helyezte hatályon kívül. V. AZ EGYHÁZI ÉS ÁLLAMI HÁZASSÁGKÖTÉS VISZONYA Az állam joga lényegében 1894 óta folyamatosan nem tulajdonít jogi hatást az egyházi szertartás szerint megkötött házasságnak: az ilyen kapcsolat az állam szemében legfeljebb élettársi viszonynak számíthat, házasságnak nem.2’ Miért? A Csjt. 1. § (1) szerint „A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.” Az Alkotmányra hivatkozás itt nemcsak a kifejezetten a házasság és a család intézményével foglalkozó szakaszait (15. §; 66. § (2) bekezdés; 67. §) jelenti, hanem az alaptörvény minden pontját. Figyelembe kell tehát venni például a 60. § rendelkezéseit a lelkiismereti és vallásszabadságról, amely az egyéni és közösségi vallásgyakorlás szabadságának kimondása után a (2) bekezdésében leszögezi: az egyház az államtól elválasztva működik, ami nem egy egyházat jelent, hanem minden, az állam által egyházi jogi személyiséggel felruházott vallási közösséget.26 Lehetnek, és a két intézmény jellege, valamint a társadalmi igények alapján vannak is közös tevékenységi terü- * 20 25 SCHANDA, B. — SZUROMI, Sz.A., The legal situation of matrimony and family in Hungary, in Armario de Derecho Eclesiástico dei Estado 22 (2006) 545-553. 20 1990 évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról, 8. §; 13. §.
