Kánonjog 13. (2011)

KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: Újabb megjegyzések az államilag elismert egyházi házasság kérdéséhez

88 Közlemények „(1) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulok az anya- könyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. (2) Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a házasságkötést a há­zassági anyakönyvbe bejegyzi.” A házasság megkötése tehát ugyanolyan módon történik, mint azt az egyházjo­gi gondolkodás mindig is vallotta, és amint azt a Trienti Zsinat 1563-ban szabá­lyozta. Azaz a felek maguk hozzák létre a családjogi jogviszonyt, egy minősített (az állam által kijelölt) és két általuk választott tanú jelenlétében. Nincsen tehát szó arról, a szó jogi értelmében, hogy a polgári esküvőn „összeadják” a házasuló- kat, hanem ők saját maguk szolgáltatják ki egymásnak a házasságot. Az anya­könyvvezető csak hivatalos tanúként van jelen, valamint a jogi aktus megtörténté­nek írásba foglalójaként. Maga a Csjt., de a Csjté. hatályos szövege sem rendelkezik a házasság egyházi szabályok szerint való megkötéséről, nem állít fel sorrendet a kétféle szertarás kö­zött, szemben a törvényerejű rendelet eredeti szövegével, amelynek 48. § ( 1 ) bűn­tett miatt hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel fenyegette azt a lelkészt, vagy val­lási szertartás teljesítésére jogosított más személyt, aki az anyakönyvvezető előtti házasságkötés igazolását mellőzve egyházi házasságkötésnél közreműködik (ami jóval szigorúbb büntetés, mint a HT szerinti pénzbüntetés, illetve a csak a „vissza­esőket” fenyegető két hónapi fogház). A szabály alól kivételt csak a valamelyik fe­let fenyegető halálos betegség jelentett. Ez a rendelkezés 1962. VII. 1-ig volt ha­tályban, az 1962. évi 10. tvr. helyezte hatályon kívül. V. AZ EGYHÁZI ÉS ÁLLAMI HÁZASSÁGKÖTÉS VISZONYA Az állam joga lényegében 1894 óta folyamatosan nem tulajdonít jogi hatást az egyházi szertartás szerint megkötött házasságnak: az ilyen kapcsolat az állam sze­mében legfeljebb élettársi viszonynak számíthat, házasságnak nem.2’ Miért? A Csjt. 1. § (1) szerint „A házasságról, a családról és a gyámságról szóló tör­vénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően sza­bályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való fele­lősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.” Az Alkotmányra hivat­kozás itt nemcsak a kifejezetten a házasság és a család intézményével foglalkozó szakaszait (15. §; 66. § (2) bekezdés; 67. §) jelenti, hanem az alaptörvény minden pontját. Figyelembe kell tehát venni például a 60. § rendelkezéseit a lelkiismereti és vallásszabadságról, amely az egyéni és közösségi vallásgyakorlás szabadságá­nak kimondása után a (2) bekezdésében leszögezi: az egyház az államtól elválaszt­va működik, ami nem egy egyházat jelent, hanem minden, az állam által egyházi jogi személyiséggel felruházott vallási közösséget.26 Lehetnek, és a két intézmény jellege, valamint a társadalmi igények alapján vannak is közös tevékenységi terü- * 20 25 SCHANDA, B. — SZUROMI, Sz.A., The legal situation of matrimony and family in Hungary, in Armario de Derecho Eclesiástico dei Estado 22 (2006) 545-553. 20 1990 évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról, 8. §; 13. §.

Next

/
Oldalképek
Tartalom