Kánonjog 13. (2011)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az igazmondás két sajátos kifejeződése: a fogadalom és az eskü
42 KUMINETZ GÉZA színlelt esküben hiányzik az Isten tanúskodását kérő szándék. Ha egy ilyen eskü hazugságot erősít, úgy súlyos bűn. Az eskühöz hasonló istentiszteleti cselekmények: az Isten nevére hivatkozó kérlelés, kényszerítés (adiuratio), és az áldás (benedictio). Istenre hivatkozó kér- lelésről akkor van szó, amikor Istenre hivatkozva mást valaminek a megtételére, megmondására ösztönzünk, kérünk, felszólítunk. Ez különbözik az eskütől, mivel az eskü Isten tanúul hívása, míg az Istenre hivatkozó kérlelésben mást Isten nevével valaminek megtételére indítunk. Különbözik az imádságtól is, mert az imában Istentől kérünk, itt azonban Istenre vagy valamilyen tulajdonságára hivatkozva Istentől vagy mástól sürgetünk valamit, vagy másnak parancsolunk valamit. Ez a sürgetés lehet parancsoló jellegű kényszerítés (adiuratio imperativa), vagy kérlelés (adiuratio deprecativa):' Az áldások pedig nem mások, mint Istenre hivatkozó kérlelések, melyek során Isten segítségét kérjük életünkre, javainkra, stb. Isten nevére hivatkozva csak akkor követelhetünk valamit, ha valóban rászorulunk, tehát igazán szükséget szenvedünk. így csak a valóban szegény kérhet Isten irgalmára hivatkozva alamizsnát. IV. AZ ESKÜ A KÁNONJOGBAN (C1C 1199. K. ÉS A CCEO 895. K.) Az eskü is elvesztette a szekularizált társadalmakban vallási dimenzióját, ennek jele, hogy a világi esküformulák, jóllehet tartalmazzák Isten nevét, mégsem minősülnek vallási cselekménynek, hanem csak az ígéret ünnepélyességét, fokozott komolyságát jelzik.31 32 Az eskü mindazonáltal a katolikus világnézetben az istentiszteleti cselekmények közé tartozik. Az igazságra esküdni és közben hamisan állítani valamit, ez Isten megsértését jelenti, vele szembeni tiszteletlen viselkedést. Természetesen a meg nem engedett valótlanság állítás, illetve a valóság meg nem engedett elfedése, elferdítése szintén tiszteletlenség az igazsággal, az emberi méltósággal, a társadalommal, közelebbről a társadalomban érvényesülő tekintély összes formája és megtestesítőik ellen. Az egyház a kezdetekben vitatkozott azon, hogy egyáltalán szabad-e esküdni, vagyis hogy ez a cselekmény erkölcsileg megengedhető-e. E mögött a vita mögött Jézus szavainak megszorító értelmezése állt, melyet főleg a görög atyák képviseltek.33 Minden esetben, ha valaki az igazság és az igazságossággal ellentétesen esküszik, kárt okoz ezzel a lelkekben.34 31 Megjegyezzük, hogy az ördöggel szemben Istenre hivatkozó kérlelésnek nincs helye. Itt csakis parancsoló, kényszerítő sürgetésről lehet szó, s ezt úgy hívják, hogy ördögűzés (exorcismus); vő. EVETOVICS K., Katolikus erkölcstan, II. 56. 3” Vő. BODA L.. Adjátok meg Istennek, ami Istené, 106. 33 Vő. PETTINATO, S., II giuramento promissorio nel codice di diritto canonico, in II Diritto Ecclesiastico 106 (1995) 187. 34 Vő. SPIRITO, P., // giuramento nel diritto canonico, in Apollinaris 61 (1988) 813.
