Kánonjog 13. (2011)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: Az igazmondás két sajátos kifejeződése: a fogadalom és az eskü
AZ IGAZMONDÁS KÉT SAJÁTOS KIFEJEZŐDÉSE: A FOGADALOM ÉS AZ ESKÜ 43 1. Az eskü fogalma és fajai (1199. k. 1. §, 1. rész) Az eskü fogalmát szintén meghatározza a Kódex’5. Eszerint az eskü az isteni Név tanúságul hívása az igazság mellett (amit ígér, vagy amit állít az esküt tevő). Istenről van szó, s nem pusztán becsületszóról. Konstitutív elem az isteni Név segítségül hívása. Nyilvánvaló, hogy egyéb fogadkozásnak is van súlya és erkölcsi kötelező ereje, ám azok nem bírnak vallásos jelleggel. Továbbá az „esküszöm” kifejezés sem minősül önmagában kánonjogi értelemben eskünek, kivéve ha implikálja az isteni Név segítségül hívását. Az igazi eskü vallásos tett, csak ez tartalmazza az isteni Név segítségül hívását; pl. a keresztre, a Bibliára, az égre emelvén a kezet esküdni. Mivel a világ szekularizálódott, így a világi életben szokásos eskük elvesztették vallásos, szent jellegüket,j6 ami azt jelenti, hogy kánonjogi értelemben nem minősülnek eskünek, hanem bizonyos ünnepélyes formaságok közepette tett kijelentéseknek. Kétféle eskü van: állító és Ígérő. Az állító eskü egy múltra vagy jelenre vonatkozó állítás megerősítése, pl. esküszöm, hogy ártatlan vagyok, esküszöm, hogy az igazságot mondtam. Az ígérő eskü egy ígéret megerősítése; pl. esküszöm, hogy neked ajándékozom ezt a kelyhet, ezt a telket. Az eskü érvényességi feltételei: 1) az értelem elégséges használata (ezt a tételes jog megszoríthatja az életkor miatt, vagy a betöltött hivatal miatt); 2) az ígéretet megtartani akaró szándék (állító eskünél a kijelentés igazságának szilárd állítása) és az elköteleződni akaró szándék külső kinyilvánítása. Ha nincs meg ez a szándék (intentio se obligandi), akkor színlelt az eskü, ami belső fórumon semmis, a vonatkozó erkölcsi felelősséggel. Külső fórumon azonban kötelez, ha a kellő formaság szerint az illető megesküdött valaminek a teljesítésére.35 36 37 38 3) A kellő külső és belső szabadság’8. Az értelem elégséges használata és a kötelezettség vállalási szándéka természetjogi feltételek. A tételes jog további érvényességi feltételeket szabhat, így pl. azt, hogy előírja az eskü szövegét (sollemnitates), előírja, hogy esküt csak személyesen lehet tenni (jóllehet nagyon személyes cselekmény az eskü, a vallásosság erényének cselekedete, úgy tűnik mégis, hogy nem tennészetjogi ez a feltétel), vagy bizonyos semmisségi feltételek kikötése. A Keleti Kódex úgy fogalmaz, hogy esküről csak abban az esetben lehet beszélni - az egyéb feltételek megléte esetén - ha azt az egyház színe előtt teszik és csakis a jog által meghatározott esetekre vonatkozóan. Ez érvényességi feltétel. 35 Megjegyezzük, hogy annak ellenére, hogy a jogban a definíció és a felsorolás megannyiszor veszélyes, amint azt a jogi regulák kimondják, ám az is igaz, hogy a jó definícióra általában nagy szükség van, mivel kiváló módon szolgálja a jogbiztonságot, a törvény szövegének egyértelműséget ad. 36 Vö. GOFFI, T. - Piana, G. (edd.), Corso di Morale, V. 543-544. 37 Vö. PETTINATO, S., 11 giuramento promissorio nel codice di dirilto canonico, 186-187. 38 Vö. SPIRITO, P., II giuramento nel diritto canonico, 808.
