Kánonjog 12. (2010)
KÖZLEMÉNYEK - Artner Péter: A szolgálat gyakorlásától való időleges eltiltás lehetőségei
Közlemények 77 Az elővigyázatossági intézkedések alkalmazása kapcsán nagyon óvatosan kell az ordináriusnak eljárnia. Mindenkinek joga van a jó híréhez, amitől nem lehet megfosztani, s egy elhamarkodottan alkalmazott eltiltás nem megfelelő következményekkel járhat. Mivel a gyakorlatban egy ilyen eltiltás sokkal inkább tűnik büntető, mint megelőző intézkedésnek,54 ha be is bizonyosodik az illető személy ártatlansága, nagyon nehéz lehet számára újra belekapcsolódni a rendes szolgálatba. Ügyelni kell arra, hogy ne sérüljenek a személy jogai, ne csorbuljon fölöslegesen a jó híre, és az intézkedés valóban a közösség javát szolgálja. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a feljelentés, amire az eltiltás épült, hamis volt, a feljelentővel szemben már az ilyen elővigyázatossági intézkedések alkalmazása esetén is kártérítési igénnyel lehet fellépni a 128. kánon alapján, ami előírja a gondatlanul végzett cselekmény esetén bekövetkező kár megtérítésének kötelezettségét.55 Egyes püspökök több alkalommal az ilyen elővigyázatossági intézkedést az 1336. kánon 1. § 1-3. pontjaiban leírt jóvátevő büntetések helyett alkalmazzák, hiszen ehhez nem kell különösebb eljárás.56 Azonban a 18. kánon alapján, ami előírja, hogy azokat a törvényeket, amelyek a jogok szabad gyakorlását korlátozzák, szorosan kell értelmezni, az 1722. kánonban felsorolt elővigyázatossági intézkedéseket is csak az ott leírt célból, vagyis a botrányok megelőzésére, a tanúk szabadságának védelmére és az igazságszolgáltatás menetének biztosítására lehet alkalmazni; valamint az eltiltási lehetőségek felsorolását, vagyis a szent szolgálattól, egyházi hivataltól vagy feladattól való eltiltást, bizonyos helyen vagy területen való tartózkodás előírását vagy tilalmát, illetve a szent eucharisztiában való nyilvános részesülés tilalmát, taxatívnak kell tekinteni,57 vagyis ezek az eltiltások nem alkalmazhatók tényleges büntetésként. II. A JOGOK GYAKORLÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA Fegyelmi, vagy eltiltó eszköz az ordinárius kezében az a lehetőség, amikor korlátozza valakinek a jogait. Ez vonatkozhat az általános jogokra, illetve vonatkozhat az illető hivatalából fakadó jogokra, feladatokra is. 1. Az általános jogok korlátozása Az összes krisztushívők kötelességeit és jogait felsoroló kánonok közül az utolsó, a 223. kán. 2. §-ának megfogalmazása szerint „az egyházi hatóság illetékes arra, hogy a közérdekre való tekintettel a krisztushívők sajátos jogainak gyakorlását irányítsa”. A közérdek, vagyis a közjó, az egyházon belül mindig a lelkek üdvössége. Ez vonatkozhat az egyház mind lelki-karizmatikus, mind pedig intézmé54 TAMAYO, V., Canonico-Pastolral Implications, 140-141. 55 Codice di Diritto Canonico Commentato, Milano 2001. 1314. MARZOA, Á. — MIRAS, J. — RODRÍGUEZ-OCAÍÍA, R. (ed), Exegetical Commentary, IV/2. 2018 (COPPOLA R.). 56 BEAL, J. P., Administrative Leave, 316. 57 POVEDA, Antonio Benloch (dir.), Cúdigo De Derecho Canónico, Ediciôn bilingiie, fuentes y commentartios de Todos los Cânones, Valencia 1993. 738. TAMAYO, V., Canonico-Pastolral Implications, 115. ____
