Kánonjog 12. (2010)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: Az egyház és állam kapcsolatainak alakulása Közép- és Kelet-Európában az elmúlt két évtized jogalkotásának tükrében
Közlemények 111 IV. KÖZÖS CÉLOK - ERKÖLCSI ÉS KULTURÁLIS ÉRTÉKEK A vallási közösségek- különösen a történelmi egyházak és felekezetek-jelentősen közreműködnek az adott társadalom általános kultúrájának a megteremtésében, az emberiesség gyakorlásában és a társadalom erkölcsi megerősítésében. Az 1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságról előszavában kihangsúlyozza: „A magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú, értékhordozó és közösségteremtő tényezői. A hitélet körébe tartozó munkálkodásuk mellett kulturális, nevelési-oktatási, szociális-egészségügyi tevékenységükkel és a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország életében.”32 Ez az egyedülálló érték, amely az emberi természet természetes tulajdonságából fakad-viszony az Istenhez, más személyekhez, és a társadalomhoz - sajátos felelősséggel ruházza fel az államot, de az egyes felekezeteket is, amikor közösen tevékenykednek az emberi társadalom erkölcsi és kulturális értékeinek megőrzése érdekében, amely tevékenység természetszerűleg egyszerre rendelkezik világi és vallási vonatkozással is. SCHWEITZER József ny. főrabbi 2006-ban úgy fogalmazott, hogy még a gazdasági vagy az alapvetően politikai szerveződés is szükségessé teszi az erkölcsi értékek külső megjelenítését, ha ténylegesen komolyan akarunk beszélni az emberi jogok tiszteletéről és a vallás- szabadságról.33 Hasonlóan világos meggyőződés következik Joseph RATZINGER magyarázatából34 és azokból a megállapításokból, amelyeket a református egyház képviselői tettek, elemezve a jelenlegi társadalom működését, melyen belül a család sajátos értékének - mind társadalmi, mind vallási vonatkozásban - kitüntetett helyet kell elfoglalnia.35 így a vallásos közeg és az egyes egyházak híveinek tevékenysége alapvető hatással van a konkrét társadalom — mint személyek közössége - emberi értékeinek a fejlődésére. A lelkiismereti és vallásszabadság következésképpen nem maradhat meg pusztán a jogi deklaráció szintjén, hanem az állampolgárok mindennapi életének alapelvévé kell válnia, akik állapotbeli kötelességeiket hűséges lelkülettel, magas erkölcsi szinten teljesítik vallásos meggyőződésük alapján. Ez a kérdéskör volt a központi témája az első katolikus - ortodox fórumnak, melyet az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) szervezett meg Trento-ban 2008. december 11 és 14 között.36 Tadeusz KONDRUSIEWICZ, minsk-mohilev-i érsek ennek keretében rámutatott: „Nem elég pusztán garantálni az anyagi javakat és biztosítani gyermekeink felsőoktatásban való részvételét, vagy mindössze annyit mondani, hogy sze3" 1990. évi IV. tv. a lelkiismeret és vallásszabadságról, valamint az egyházakról, Preambulum. 33 SCHWEITZER, J, Jewish values ill the European Union, in Vizi, E.SZ. — KUCSERA, T.G. (eel.), Europe in a World in Transformation, 129-134, különösen 129. 34 RATZINGER, J., Chiesa, ecumenismo e politica. Nuovi saggi di ecclesiologia (Saggi Teologici 1), Cinisello Balsamo 1987. 202-204. 35 LUKÁTS A., A Dunántúli Református Egyházkerület és az EU csatlakozás, in Egyházakkal az Európai Unióba (A 2003. április 28-án Esztergomban tartott konferencia előadásai; Párbeszéd I), 25-30, különösen 28; vö. SZABÓ, I., Reformation and Transformation, in Vízi, E.SZ. - KUCSERA, T.G. (ed.), Europe in a World in Transformation, 135-138. 36 Vö. La familglia: Un bene per Tumanitá - The Family: A Good for Humanity (Atti del I Forum Europeo Cattolico-Ortodosso, Trento, Italia, 11-14 diciembre 2008), Bologna 2009.
