Kánonjog 12. (2010)
KÖZLEMÉNYEK - Szuromi Szabolcs Anzelm - Ferenczy Rita: Az egyház és állam kapcsolatainak alakulása Közép- és Kelet-Európában az elmúlt két évtized jogalkotásának tükrében
112 Közlemények retjük őket és kívánjuk, hogy minden kívánságuk teljesüljön. Nagyon nagy szükség van az új generációk erkölcsi és etikai nevelésére, valamint felkészíteni őket arra a felelősségre, amit a társadalom életében való jövőbeni tevékenységük kell, hogy jelentsen. Szükséges tehát arra oktatni őket, hogy miképpen tudják a szeretet és az élet civilizációját építeni.”37 38 Az oktatásnak ez a formája nem feledkezhet meg a vallásos életvitelről és az emberi személy értékéről. Az egyház és állam kapcsolatainak fejlődése éppen ezért elő kell, hogy mozdítsa az egész társadalom és minden egyes területe erkölcsi szintjét. Konklúzió A modem korban megjelenő elválasztási modellek sajátossága, hogy az állam általában nem tekinti kompetensnek magát polgárai vallásos meggyőződésének szabályozására, amennyiben azok megmaradnak az egyetemlegesen deklarált vallás és lelkiismeret szabadsága alapvető emberi jogi normáinak keretei között/8 Az Apostoli Szentszék konkordátumai ezeknek a jogoknak és kötelességeknek az egyedi érvényesülését hivatottak biztosítani a megállapodást kötő országban a katolikus egyház tekintetében. Az egyház mentesülése az állam tevékenységi körébe tartozó funkciók és feladatok intézményes megoldása alól, lehetőséget teremt az egyház sajátos céljának független, állami beavatkozástól mentes teljesitésére. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egyház saját belső joga által normatív módon szabályozott területek jogalanyai egyúttal a világi jogrend jogalanyai közé is tartoznak. Éppen ezért bármely elválasztási modell alkalmazása esetében átfedések tapasztalhatók. Az állam nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a vallásos meggyőződés az állampolgárok jelentős részének természetes tulajdonságai közé tartozik, amelyek gyakorlásából kötelezettségek háramla- nak az államra. Az adott ország alkotmányában és más törvényi rendelkezéseiben szavatolt vallás és lelkiismereti szabadságukkal élő polgárok társadalmat gazdagi- tó tevékenysége nem lehet neutrális az állam számára. A vallási meggyőződést érintő rendelkezéseknek éppen ezért mindig szem előtt kell tartaniuk a vallások és az egyes felekezetek belső normáinak autonómiáját. 37 KONDRUSIEWICZ, T., The family: cultural changes and changes in mindset: identifying the problems, in La familglia: Un bene per Tumanità, 49-54, különösen 52. 38 Pl. 1949. évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya, 60, 70/A. §§; vö. 1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról, 8. § (1) Az azonos hitelveket követők, vallásuk gyakorlása céljából, önkormányzattal rendelkező vallási közösséget, vallásfelekezetet, egyházat (...) hozhatnak létre. (2) Egyház minden olyan vallási tevékenység végzése céljából alapítható, amely az Alkotmánnyal nem ellentétes, és amely törvénybe nem ütközik. Vö. SCHANDA, B. (ed.), Legislation on Church-State Relation in Hungary, Budapest 2002. 42, 45.
