Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: A plébánia viszonya a megszentelt élet intézményeihez és az apostoli élet társaságaihoz, valamint egyes lelkiségi mozgalmakhoz
50 SzuROMi Szabolcs Anzelm imádsággal és bűnbánattartással való elősegítését, valamint az egyház nevében való gyakorlását.18 Ez megfelelően magyarázza a szerzetesi plébánia egyedi jellegzetességeit, melyek két pillérre épülnek. Egyfelől, a plébániához tartozó krisztushívők egész körének lelkipásztori ellátására, függetlenül a plébánosra bízott hívek közösségén belül esetleg létező különböző lelkiségi irányoktól; másfelől, az adott szerzetes intézmény sajátos karizmájára, amellyel gazdagítja a plébánia lelki életét. A két pillér egymással kölcsönhatásban fejti ki hatását a mindennapi lelkipásztori életben, amelyet pl. a premontrei kanonokrend tradíciójában úgy foglaltak össze, hogy a szerzetes a magán és kórusimádságban elsajátított lelki javak bőségéből részesíti a rábízott krisztushívőket, lelkipásztori tevékenysége folyamán.19 A szerzetesi templom plébániai jogaiból pontosan felsorolt kötelezettségek és jogok fakadnak, amelyek hagyományosan a plébánia illetékességi körébe tartoznak.2(1 Ilyen a keresztség ünnepélyes kiszolgáltatása és annak anyakönyvezése, mely joghoz kötődik a templomban létesítendő keresztelőkéit; a plébánia betegeinek szentségekkel történő megfelelő ellátása (vő. áldoztatás, gyóntatás, betegek kenete, viaticum); az Oltáriszentség őrzése és a szentmise rendszeres nyilvános bemutatása, különösen vasárnap és főünnepeken; a szentgyónás elvégzésének rendszeres biztosítása a hívők számára; a házasságra előkészítő jegyesoktatások végzése és a házasság kiszolgáltatásánál való közreműködés, valamint az ehhez kötődő anyakönyvezési teendők ellátása; a temetési jog gyakorlása a hatályos kánoni előírásoknak megfelelően; a szent olajok méltó őrzése; végül, további szentelmények kiszolgáltatása a liturgikus könyvek és a helyi szokások alapján.21 A felsorolt kötelességeken és jogokon túl a szerzetes-plébános is - éppen a lelkek gondozásából fakadóan - köteles a helybenlakásra; a pro populo mise bemutatására; a betegek és idősek gyakori látogatására; a liturgikus könyvek állagának óvására; a templom, a liturgikus tárgyak, a liturgikus ruhák és textíliák tisztaságának felügyeletére; valamint az anyakönyvek megfelelő vezetésére és őrzésére.22 A szerzetesi intézmények saját plébániáinak megkülönböztető jegye, az intézmény egyedi lelkiségének és a plébániához tartozó krisztushívők által követett lelkiségi irányzatoknak a gyümölcsöző kompozíciója. A megszentelt élet meghatározott intézményének lelkipásztori és liturgikus hagyományai, valamint a rendi közös életből (vita communis) fakadó miliő lesznek azok a lényegi elemek, amelyek a krisztushívők plébániai életét egységes keretbe foglalják. Az imaórák liturgiájának ünnepélyes formában való közösségi végzése, és a világi hívek abban való aktív közreműködése bizonyos, hogy kiemelkedő területe a szerzetesi lelkiség sajátos plébániai jelenlétének. A rendszeres szentségimádási alkalmak, vagy a 111 111 ANDRES, D.J., Szerzetesjog. Magyarázat az Egyházi Törvénykönyv 573-746. kánonjához (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae dc Petro Pázmány nominatae 1/2), Budapest 1999. 161-164. 1,1 Vö. Constitutiones Ordinis Canonicorum Regularium Premonstrutensium, 1994. n. 66. 211 Vö. COCCOPALMERIO, F., U concetto di parrocchia, in La parrocchiu e te sue strutture, Bologna 1987. 29-82. 21 BENDER, U., De parochis et vicariis paroecialihus, 93-111. 22 PINTO, P.V. (a cura di), Commento at Codice di Diritto Canonico, Città del Vaticano 2001.2 311-316.
