Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: A plébánia viszonya a megszentelt élet intézményeihez és az apostoli élet társaságaihoz, valamint egyes lelkiségi mozgalmakhoz
A PLÉBÁNIA VISZONYA A MEGSZENTELT ÉLET INTÉZMÉNYEIHEZ... 51 máriás lelkűiét különböző megnyilvánulásai, szintén fontos elemei, nemcsak a szerzetesi életnek, hanem a hívek megszentelésének is. A szerzetespapok lelkivezetői és gyóntatói tevékenysége pedig, hagyományosan is hozzátartozik a szerzetesi plébániák karakteréhez. Azok a meghatározott megszentelt intézményeihez kötődő szentek és boldogok, akiknek a liturgikus tisztelete nyilvános formában - mint egyedi főünnep, ünnep vagy emléknap - megjelenik a szerzetesi templomokban, a lelki nevelés további gazdagságát jelenti a plébániához tartozó hívek számára.23 Ez egészül ki, bizonyos esetekben, az adott intézmény liturgikus sajátosságaival, melyek magyarázata és gyakorlása ismét újabb hangsúlyokkal tudja segíteni a hívek igényes lelkiéletét. Az érett középkortól kezdve, a nagy hagyományokkal rendelkező szerzetesrendek körül, már az alapításukat követő néhány évtizeden belül, kialakultak azok a csoportok, akik bár nem kapcsolódtak fogadalmakkal a szerzetesi közösséghez, mégis egyéb kötelékekkel kötődtek az intézmény lelki családjához (vö. harmadrendek, konfraternitások) és részesedtek annak lelki javaiból.24 Ezek a csoportok az adott intézmény lelkiségének a világban való megvalósításán fáradoz- tak/fáradoznak, a szerzetesrend egy-egy tagjának lelkivezetése alatt. Az ilyen széleskörű lelki családok sajátos értéket képviselnek a szerzetesi plébánián, amely érték megőrzésére, ápolására, az új generációkkal való megismertetésére különösen kell törekedne az adott közösségnek. A plébániai jogokkal rendelkező nyilvános szerzetesi templomot vezető szerzetespapnak azonban nemcsak saját intézményének lelkiségére kell tekintettel lennie, hanem - mint említettük - figyelmet kell szentelnie a plébániához tartozó krisztushívők teljes körére, az azon belül meglévő lelkiségi csoportokra.25 Miközben tehát egyfelől ügyel arra, hogy saját rendjének karizmáját maradéktalanul képviselje26; egyúttal - megkülönböztetés nélkül - a plébánia híveinek különböző, és hiteles katolikus lelkiséget képviselő csoportjaival is, aktív kapcsolatot tart, hogy az egyes lelkiségi csoportok lelki javaiból az egész plébánia részesülhessen. II. A MEGSZENTELT ÉLET VALAMELY INTÉZMÉNYÉRE BÍZOTT PLÉBÁNIA A plébániai jogokkal felruházott saját szerzetesi templomtól eltérő jogi státusszal rendelkezik a megyéspüspök intézkedése folytán, a meghatározott szerzetesi közösségre bízott plébánia (vö. 681. kán.).27 Ilyen esetben nem beszélünk a 25 Vö. Constitutiones Ordinis Canonicorum Regularium Premonstratensium, 1994. nn. 55-66. 24 Dictionnaire de Spiritualité. Ascétique et Mystique. Doctrine et Histoire, II. 1469-1479. 25 ÁLVAREZ-SUÁREZ, A., En camino hucia el sacerdocio: reflexiones desde la antropologia cristiana dei Vaticano II, in Seminarium XLVIII/I (2008) 139-165, különösen 162-164. 2<’ SZUROMI SZ.A., A megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai tagjainak sajátos kötelességei és jogai, in Teológia 43 (2009) [megjelenés alatt]. 27 Can. 681 - § 1. Opera quae ab Episcopo diocccsano committuntur religiosis, eiusdem Episcopi auctoritati et directioni subsunt, firmo iurc Superiorum religiosorum ad normam can 678, §§ 2 cl 3. Vö. ANDRÉS, DJ., Relaciones específicas peculiares de los IVCR/SVA clericales de darecho diocesano con los obispos de iglesias particulares un posible y deseable capitulo de conslituciones, in Commentarium pro religiosis et missionuriis 86 (2005) 103-113, különösen 109-110.
