Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Szuromi Szabolcs Anzelm: A plébánia viszonya a megszentelt élet intézményeihez és az apostoli élet társaságaihoz, valamint egyes lelkiségi mozgalmakhoz
A PLÉBÁNIA VISZONYA A MEGSZENTELT ÉLET INTÉZMÉNYEIHEZ... 49 A különböző szerzetesintézmények és lelkiségi mozgalmak más-más módon kötődhetnek egy konkrét plébánia lelkipásztori működéséhez. Vannak olyan szerzetesintézmények, amelyek már megalakulásukkor erős hangsúlyt helyeztek a plébániai tevékenységre.12 A megszentelt élet egyes intézményeinek plébániákon végzett lelkipásztori munkája tovább erősödhetett az egyház legfelső hatóságától elnyert privilégiumok útján.13 A lelkipásztori munka 21. századi keretei és összetettjellege sajátos területeket biztosítanak a megszentelt élet intézményei és apostoli élet társaságai, valamint az egyes lelkiségi csoportok pasztorációban való közreműködésére.14 A megszentelt élet intézményei által ellátott plébániákon belül megkülönböztetjük a szerzetesrend olyan nyilvános templomait, amelyek plébániai rangban vannak, azoktól az egyházmegyés plébániáktól, melyeken a szerzetesintézmény és az illetékes egyházmegye közötti szerződés alapján - meghatározott ideig - az adott szerzetesi közösség tagjai végzik a lelkipásztori munkát.15 Szűkebb értelemben tehát, az előbbit nevezzük szerzetesi plébániának. Mindkét csoportra vonatkozóan fontos hangsúlyoznunk a területileg illetékes megyéspüspök fennhatóságát a plébániai kötelességek és jogok tekintetében, amely apostoli felügyelet megnyilvánul mind a plébánosi hivatal betöltésében (vö. bemutatás a szerzetesi intézmény nagyobb elöljárója által), illetve a hivatal elvesztésében; mind a megyéspüspök, vagy megbízottja által végzett lelkipásztori látogatásokban (vö. 683. kán.).16 I. A MEGSZENTELT ÉLET INTÉZMÉNYEINEK ÉS APOSTOLI ÉLET TÁRSASÁGAINAK SAJÁT PLÉBÁNIÁJA A szerzetes plébánia és a szerzetes plébános közötti különbséget már a CIC (1917) is hangsúlyozta.17 A megszentelt élet intézményének nyilvános, és plébániai jogokkal rendelkező templomának lelkiségét különösen is meghatározza az intézmény sajátos karizmája. A hatályos Egyházi Törvénykönyv 673. és 675. kánonjai a szerzetesi intézmények apostoli tevékenysége kapcsán kiemelik, annak az 12 Vö. SCHREIBER, G., Gregor VII., Cluny, Citeaux, Prémontré zu Eigenkirche, Parochie, Seelsorge, in Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, Kanonistische Abteilung 34 (1947) 31-171 13 SZUROMI, SZ.A. La riforma della vita dei canonici (La conßgurazione del diritto proprio deirOrdine Premostratense e il nuovo Codice di Diritto Canonico), in SZUROMI, SZ.A. (a cura di), Sacrae disciplinae leges. Commemorazione del 25° anniversario della promulgazione del nuovo Codice di Diritto Canonico (Bibliotheca Instituti Postgradualis luris Canonici Universitatis Catholicae dc Petro Pázmány nominatae III/10), Budapest 2008. 53-70, különösen 68-70. 14 VECCHI, F., L’annonia mirabile della "liberta obb Ii gante ” nelle societci carismatiche di vita consacrata, in Angelicum 85 (2008) 1113-1131, különösen 1122-1126. 15 CONTE A CORONATA, IVI., Instititiones iuris canonici ad usum utriusque cleri et scholarum, I. Torino 1950.4 555. 16 CIC Can. 683 - § I. Ecclesias ct oratoria, quibus christifidclcs habitualiter accedunt, scholas aliaquc opera religionis vel caritatis sive temporalis religiosis commissa, Episcopus diocccsanus visitare potest, sive per se sive per alium (...). Vö. ANDRES GUTIERREZ, D.J., Las formas de vida consagrada. Comentario leológico-jurídico al Código de Derecho Canonico. Madrid-Roma 2005. 550-553. 17 BÁNK J., Egyházi jog. Az egyházi alkotmányjog alapjai, 158.
