Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Kuminetz Géza: A szentelmények, mint a kultikus élet sajátos kifejeződései (Teológiai és kánonjogi megfontolások)
A SZENTELMÉNYEK, MINT A KULTIKUS ÉLET SAJÁTOS KIFEJEZŐDÉSEI 31 Létezésüket tekintve teológiailag biztos tétel, hogy az egyháznak van arra Krisztustól kapott hatalma,13 hogy szentelményeket létesítsen, megszüntessen, módosítson, hitelesen értelmezzen. 6 Ez a hatalom elsősorban áldó és ördögűző jellegű (potestas benedicendi et potestas imperandi daemoniis). Eredetük az Egyháznak a Krisztustól kapott hatalmában van,15 16 17 * mely az idők és helyek szükségleteinek megfelelően él ezzel a felhatalmazásával. Ebből adódóan nem pusztán egyházi eredetűek, mivel egyedül Isten képes tennészetfeletti hatásokat létesíteni és azokat valamely látható (érzékelhető) jelhez kapcsolni. Ebből adódóan egyedül Isten adhatott az egyháznak áldó, illetve ördögöt űző hatalmat.1* Tehát nem célszerű úgy tekinteni rájuk, mint pusztán tisztán egyházi eredetű tevékenységekre.19 Vannak olyan szakmai vélemények is, mely szerint maga Krisztus közvetlenül és sajátosan alapította a lábmosás, az ördögűzés vagy a miatyánk imádkozásának szentelményét. Ezek a cselekmények valóban krisztusi alapításúak, de nem mint szentelmények. Azokat mint szentelményeket csakis az Egyház létesítette, vagy mint szentelményeket ismerte el.20 1. A szentelmények felosztása Felosztásuk: Erre vonatkozóan ma sincs egységes klasszifikáció. Időtállónak bizonyul Schütz Antal rendszerezése, aki a fentebb már említett általános és sajátos értelemben vett szentelmények megkülönböztetése alapján állítja, hogy vannak a) a sajátos értelemben vett szentelmények, s ezek az ördögűzések (exorcismi)21 és az áldások {benedictiones).22 Az exorcizmusok „a gonosz lelkek 15 Maga Krisztus sajátos értelemben mondható az ördögűzés szerzőjének, mivel Ő akarta azt, hogy nevében az ördögök kiüzessenek a lélckből. Tanácsolója ugyancsak Ő példájával a lábmosásnak, vagyis az alázat gyakorlásának, végül előírója a miatyánk imádkozásának. Vö. VERMEERSCH, A., Theologiae muralis, 710. Sőt, megáldotta a gyermekeket, s apostolait úgy küldte, hogy áldást osszanak (Vö. Békesség c háznak), illetve ő maga áldotta meg a kenyeret és halat, végül mennybemenetele alkalmával is megáldotta apostolait, vö. NOLDIN, H. - SCHMITT, A., Summa theologiae moralis. 111. Ocnipontc 1955. 40. 16 Schütz Antal az alábbi érveket hozza c tétel bizonyítására: 1) Az egyház papi hatalma alapján képes és képesített arra, hogy közvetítse Isten megszentelő kegyelmét, s hogy c hatalom erejében hatékonyan imádkozzék Isten előtt. A szentelmények esetében fokozottan érvényesül ez a hatalom, mivel a szentelmények hatékonysága sokkal inkább függ a kiszolgáltató és a felvevő felkészültségétől, mint a szentségek esetében. 2) Maga az Úr Jézus is alkalmazta a szentelményeket, így áldást adott, ördögöt űzött, gyógyított és megmosta apostolai lábát. Az ördögűzésre kifejezetten hatalmat is adott apostolainak. 3) Az Egyház kezdettől fogva élt a szentelmények alkalmazásának hatalmával, tehát az egyház állandó gyakorlata is igazolja a szentelmények létjogosultságát. Vö. SCHÜTZ A., Dogmatika, II. 387. 17 Tehát Krisztus érdemei adják ezeknek is a forrását, vö. KŐNEK S., Egyházjogtan kézikönyve (javította és sajtó alá rendezte ANTAL GY.), Budapest 1894. 560. ,x Vö. VERMEERSCH, A., Theologiae moralis, 710. 17 Vö. VERMEERSCH, A. - CREUSEN, J., Epitome iuris canonici. II. Mcchliniac - Romae - Brugis - Bruxcllis 1934. 319. 20 Vö. CAPPELLO, E., Tractatus Cunonico-Moralis de Sacramentis, I. Torino 1947. 74. 21 Az ördögűzések vonatkozhatnak személyekre (exorcismus personalis) és értelem nélküli teremtményekre (exorcismus reális), s céljuk a gonosz lélek elűzése. Más felfogást követ Kőnek Sándor, amikor az ördögűzést is az áldások közé sorolja, éspedig az áldás hatása miatt: „Az áldás (...) háromféle irányban lehet hatályos, t.i. tisztitólug, ördöngös
