Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Az egyházi hivatal fogalma és sajátosságai a kánonjogban
AZ EGYHÁZI HIVATAL FOGALMA ÉS SAJÁTOSSÁGAI A K.ÁNONJOGBAN 23 azok a tulajdonságai, amelyeket az egyetemes vagy a részleges jog, illetve az alapító rendelkezések (vö. CIC 145. k. 2. §) az adott hivatalhoz megkövetelnek. Olyan hivatalt, amely a teljes lelkipásztori gondoskodás kötelezettségével (plena cura animarum) jár, csakis pappá szentelt személy nyerhet el érvényesen (CIC 150. k.). VII. A HIVATAL BETÖLTÉSÉNEK OBJEKTÍV FELTÉTELEI A hivatal betöltése csak akkor érvényes, ha mentes a simóniától (CIC 149. k. 3. §, 1386. k.). Ha a hivatal betöltésének különböző mozzanatai elválnak egymástól, nem csupán a hivatal megadásának megvesztegetéssel való befolyásolása teszi érvénytelenné a betöltést, hanem a személy kiválasztása során elkövetett simónia is, ugyanis a simónia fogalmát és pontos hatásait a hatályos Egyházi Törvénykönyv nem határozza meg, ezért ezt a régi jogban szereplő jelentés figyelembevételével értelmezzük (CIC 6. k. 2. §; vö. CIC [1917] Can. 729)14 15. A pápaválasztás kivételt jelent ez alól a szabály alól, mivel a jogbiztonság ebben az esetben fontosabb közérdek, mint az ellenszolgáltatástól mentes szavazás. Természetesen a simónia ilyenkor is tilos és bűncselekmény, de nincs a választást érvénytelenítő hatása1'1. A lelkipásztori gondozással járó hivatal betöltését nem szabad súlyos ok nélkül elhalasztani (CIC 151. k.). Ez a betöltés érvényességét nem érinti, csupán tiltja az ilyen halogatást (vö. CIC 10. k.). A halasztás megengedettségéhez szükséges ok súlyosságát, az egyházmegyén belüli hivatalokra nézve, a megyéspüspök joga megítélni (vö. CIC 381. k. 1. §). Egyes hivatalok betöltéséhez a jog pontos határidőt is előír. Olykor a személy kiválasztását köti határidőhöz (CIC 158. k. 1. §, 161. k., 165. k., 177. k., 179. k. 1. §). Máskor viszont a hivatal megadására érvényes a határidő. Különösen így van ez, amikor a választás vagy posztuláció eredményét vagy a bemutatott személy nevét közük az illetékes egyházi hatósággal kérve a megerősítést, az engedélyezést vagy a beiktatást. Ilyenkor a törvény határozat meghozatalát kívánja. Erre pedig érvényes a három hónapos határidő (CIC 57. k. 1. §). Senkire sem szabad egyidejűleg több, egymással összeférhetetlen hivatalt bízni. A hatályos Codex szerint azok a hivatalok összeférhetetlenek, melyeket egyazon személy egyidejűleg nem tud ellátni (CIC 152. k.). Az egyidejű ellátás lehet fizikailag vagy jogilag lehetetlen. Jogi összeférhetetlenség van pl. az egyházmegyei kormányzó és a vagyonkezelő hivatala (CIC 423. k. 2. §), az általános-, illetve a püspöki helynök feladata és a penitenciárius kanonok tisztsége (CIC 478. k. 2. §), valamint egyazon perben az ügyész és a kötelékvédő hivatala (CIC 1436. k. 1. §) között, vagy akár több (egymástól távoli) plébánia plébánosi tisztsége között (CIC 526. k. 1. §). Abban a tekintetben eltérő vélemények fogalmazódtak meg az 14 Vö. pl. JONE, H., Gesetzbuch îles kanonischen Rechtes. Erklärung dér Kanones, II. Paderborn 1940. 14. 15 CIC 349. k„ vö. IOANNES PAULUS II, Const. Ap. Universi Dominici Gregis, 22. II. 1996, nr. 78: AAS 88 (1996) 338.
