Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Az egyházi hivatal fogalma és sajátosságai a kánonjogban
22 Erdő péter de az ahhoz tartozó jogokat csak akkor gyakorolhatja érvényesen (akkor nyeri el az exercitium iuris-1), amikor a hivatalt kánonilag birtokba vette (CIC 382. k. 1. §). Ez akkor történik meg, „amikor magában az egyházmegyében személyesen vagy képviselő útján az apostoli levelet a tanácsosok testületének bemutatja az egyház- megyei irodaigazgató jelenlétében, aki az ügyről iratot készít, vagy újonnan alapított egyházmegyében akkor, amikor a székesegyházban jelenlévő klérussal és néppel közölteti az említett levelet; erről a jelenlévők közül a legidősebb pap iratot készít” (CIC 382. k. 3. §). Ha a személy kiválasztására más jogosult, mint a hivatal megadására, akkor azt a hatóságot tekintjük a hivatal kánoni betöltésére jogosultnak, aki a hivatal megadására illetékes, nem pedig azokat, akik a személy kiválasztásában részt vesznek (CIC 147. k.; vö. uo. 148. k., 189. k. 1. §). A hivatal betöltésére az az egyházi hatóság illetékes, aki jogosult az adott hivatal létesítésére, megváltoztatására és megszüntetésére, hacsak a jog másként nem rendelkezik (CIC 148. k.). Ilyen eltérő rendelkezést találunk az egyszerű, vagyis megerősítésre nem szoruló választással betöltött hivatalok esetében (CIC 147. k.), valamint a más hatóság helyett, az áthá- ramlott jognál fogva (tűre devolutivo) végzett hivatalbetöltésre nézve (CIC 155. k.). Ugyancsak eltérő lehet a betöltésre illetékes hatóság, ha a hivatal betöltése vagy éppen alapítása vagy megszüntetése fenn van tartva (vö. pl. CIC 331. k.), illetve különleges szabályozás alá esik (pl. CIC 504. és 509. k.). Kánoni betöltés nélkül egyházi hivatalt érvényesen elnyerni nem lehet (CIC 146. k.). Mivel az egyházi hivatal isteni vagy egyházi intézkedéssel alapított szolgálat, amely lelki célra irányul, vagyis az Egyház saját feladatainak hivatalos gyakorlását jelenti, ezért magának az Egyháznak kell azt viselőjére hivatalosan ráruháznia. Egyébként az Egyház nem tudná biztosítani saját működésének hitelességét. Az Egyház hierarchikus felépítéséből12 következik, hogy az egyházi hivatalokat csakis az illetékes egyházi hatóság döntő részvételével lehet elnyerni. Aki egy hivatalt jogcím nélkül birtokol, vagyis bitorol, megfelelő büntetéssel büntetendő (CIC 1381. k. 1. §). VI. AZ EGYHÁZI HIVATAL BETÖLTÉSÉNEK ALANYI FELTÉTELEI Ahhoz, hogy valaki egy hivatalt elnyerhessen, meg kell felelnie az általános és az adott hivatalra jellemző sajátos követelményeknek. Minden hivatal elnyeréséhez általános követelmény, hogy a személy a Katolikus Egyház (teljes) közösségében ([plena] communio) legyen (vö. CIC 149. k. 1. §, 205. k.)13, és meglegyenek * 15 12 Vö. Erdő, P., Hierarchie. I. Katii., in CAMPENHAUSEN, A. - RIEDEL-SPANGENBERGER, I. - SEBOTT, R. (Hrsg.), Lexikon fúr Kirchen- und Staatskirchenrecht, II. Paderborn 2002. 239-241. 15 A Katolikus Egyház teljes közösségében lévő krisztushivő fogalmához és ennek jogi következményeihez lásd pl. ERDŐ, P., II cattolico, il battezzato e il fedele in piena comunione con la Chiesa cattolica. Osservazioni circa la nozione di "cattolico" nel CIC (a proposito dei cc. He 96), in Periodica 86 (1997) 213-240. ERDŐ P„ A katolikus, a megkeresztelt és a katolikus egyházzal teljes közösségben levő krisztushivő, in ERDŐ P„ Az élő Egyház joga. Tanulmányok a hatályos kánonjog köréből, Budapest 2006. 112-128.
