Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Az egyházi hivatal fogalma és sajátosságai a kánonjogban
AZ EGYHÁZI HIVATAL FOGALMA ÉS SAJÁTOSSÁGAI A KÁNONJOGBAN 21 Lehetségesek azonban olyan hivatalok is, amelyeknek jogait és feladatait kizárólag a kinevező rendelkezéssel azonos vagy attól különböző egyedi közigazgatási intézkedés szabja meg. Ezeknek nevét természetesen nem találjuk az Egyházi Törvénykönyvben, sem más egyházi jogszabályban. Ez utóbbiakra nézve gyakorlati kérdés, hogy milyen lelki célra szolgáló, tartós feladatokat érdemes egyházi hivatalként megalapítani. Világiakra bízható hivatalok esetén néha - főleg ha a lelki célt csak közvetve szolgálják - olykor elegendő a világi munkajog szerinti munkaviszony létesítése. IV. A HIVATAL MEGVÁLTOZTATÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE Egy hivatallal járó feladatkör megváltozhat pl. hivatalok egyesítésével, felosztásával, illetékességi területük vagy a velük kapcsolatos feladatok megváltozásával (vö. pl. C1C 431. k. 3. §; 449. k. 1. §; 515. k. 2. §). A hivatal megváltoztatására vagy megszüntetésére általában ugyanaz az egyházi hatóság illetékes, amely a konkrét hivatalt létesítette (vö. CIC 148. k.). Ebben a vonatkozásban is felmerülhet azonban a különbség a hivatal általános jogi alakzatának megszüntetése vagy megváltoztatása (törvény módosításával, ha magát a jogok és feladatok összességét törvény határozta meg) és a konkrét hivatal megszüntetése vagy módosítása között. A hivatal általános jogi alakzata szűnt meg pl., amikor az 1983-as Egyházi Törvénykönyv hatályba lépésével hatályát vesztette a CIC (1917) 432-444. kánonja és a káptalani helynökre utaló egyéb rendelkezései (vö. CIC 6. k. 1. § 1). A CIC 409., valamint 421-430. kánonja már nem káptalani helynökről, hanem egyházmegyei kormányzóról (administrator dioecesanus) beszél, s ennek a hivatalnak hasonló, bár nem teljesen azonos jogokat és feladatokat tulajdonít, mint a régi Codex a káptalani helynöknek. A káptalani helynök lehetett pl. egyszersmind az egyházmegye vagyonkezelője is (CIC [1917] Can. 433. § 3), az egyházmegyei kormányzó hivatala viszont összeférhetetlen a vagyonkezelői tisztséggel (CIC 423 k. 2. §). A káptalani helynökké választhatóság alsó korhatára 30 év volt (CIC [1917] Can. 434 § 1), az egyházmegyei kormányzósághoz ma 35 év szükséges (CIC 425. k. 1. §), stb. V. V. A HIVATAL KÁNONI BETÖLTÉSE A hivatal kánoni betöltésén (provisio canonica) annak az illetékes egyházi hatóság által az előírt módon végzett megadását értjük konkrét személy részére (vö. CIC [ 1917] Can. 147 § 2). A hivatal kánoni betöltésének lényeges elemei a megfelelő személy kiválasztása (designatio personae) és a hivatal megadása az egyházi hatóság részéről (collatio tituli). Ahhoz azonban, hogy a hivatal birtokosa hivatalát hatékonyan (érvényesen) gyakorolhassa, gyakran a hivatalnak az Egyház nyilvánossága előtt való birtokba vételére (captio possessionis) is szükség van. Ez a nyilvánosság nem feltétlenül jelenti sok ember részvételét a cselekményen, bár ez sokszor lelkipásztori szempontból nagyon is ajánlatos lehet. A pápa által szabályosan kinevezett megyéspüspök pl. már megkapta a hivatalt (már övé a ius in re),
