Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Az egyházi hivatal fogalma és sajátosságai a kánonjogban
20 Erdő péter De még ezen a legutóbbi típuson belül is lehetségesek eltérések abból a szempontból, hogy milyen a szerepe a törvények és a közigazgatási intézkedésnek a konkrét hivatal létrehozásában. A püspöki tisztségnek például az alapvető feladatait és jogait isteni rendelkezésre vezetjük vissza (CIC 375. k. 1. §)". Ezen belül például a megyéspüspök további konkrét jogait és kötelességeit az Egyházi Törvénykönyv határozza meg vagy nyilvánítja ki pontosabban (vö. CIC 381-402. kk.). Az egyes megyéspüspöki tisztségek a konkrét egyházmegye megalapításával jönnek létre. Ha a megyéspüspök meghal vagy megválik hivatalától, a püspöki szék megüresedik (vö. CIC 416-430. k.). Egy külön közigazgatási intézkedés az új megyéspüspök kinevezése. A segédpüspök tisztsége nem tud megürülni. Ha egy egyházmegye (egyetlen) segédpüspöke meghal vagy megválik hivatalától, akkor abban az egyházmegyében nincs segédpüspök. Vagyis a konkrét hivatal üresedéséről nem beszélhetünk. Természetesen a megyéspüspök megfelelő okból kérhet egyházmegyéje számára újra segédpüspököt függetlenül attól, hogy előzetesen volt-e más segédpüspök az egyházmegyében. Még olyan egyházmegyében is, ahol általában szokott lenni egy vagy több segédpüspök, ez a körülmény csupán lelkipásztori szempontból jelzi, hogy az adott helyen segédpüspök kinevezése valószínűleg indokolt. Nincs szó azonban a segédpüspöki tisztség megüresedéséről. Itt a tartósság egyrészt azt jelenti, hogy a segédpüspökök kötelességeit és jogait maga az Egyházi Törvénykönyv határozza meg (főként CIC 403-411. k.), másrészt azt, hogy egy segédpüspök nem mondhatja, hogy a kinevezésben kapott feladatát egyszer s mindenkorra elvégezte és ezért a feladat megszűnt. A segédpüspöki tisztség ugyanis állandó, tartós tevékenységgel jár, vagyis valódi egyházi hivatal. A konkrét egyházmegye konkrét segédpüspöki hivatal azonban azáltal jön létre, hogy a pápa az adott személyt arra a helyre segédpüspökké kinevezi, így a hivatal alapítása törvénnyel történik ebben az esetben, felállítása vagy konkrét létesítése azonban azzal a határozattal, amely a hivatalt egyben rábízza egy adott személyre (vö. CIC 145. k. 2. §). Ismét más a helyzet, ha különleges jogokkal felruházott segédpüspököt neveznek ki (CIC 403. k. 2. §). Az ilyen segédpüspök hivatalával járó jogokat és kötelességeket az Egyházi Törvénykönyv nem határozza meg teljesen, csupán néhányat rögzít közülük (vö. pl. CIC 405. k. 2. §, 406. k. 1. §, 407. k. 1. §). A különleges jogok vagy felhatalmazások ebben az esetben jórészt magából a kinevező levélből derülnek ki (vö. CIC 405. k. 1. §; vö. 413. k. 1. §). Ilyenkor tehát a hivatallal járó jogok és kötelezettségek meghatározása, vagyis a hivatal megalapítása is három lépésben, három módon történik. Bizonyos elemeket maga az isteni rendelés határoz meg, hiszen püspökről van szó. Más elemeket az egyházi törvényhozó határoz meg (a CIC fent említett rendelkezéseiben és az általában a segédpüspökökre vonatkozó kánonokban). Ismét más elemeket pedig az a közigazgatási intézkedés tartalmaz, amely egyúttal egy konkrét személyt egy konkrét egyházmegyében különleges felhatalmazásokkal felruházott segédpüspökké nevez ki. Cone. Vaticanum II, Const. Lumen gentium, 20.
