Kánonjog 11. (2009)
TANULMÁNYOK - Erdő Péter: Az egyházi hivatal fogalma és sajátosságai a kánonjogban
AZ EGYHÁZI HIVATAL FOGALMA ÉS SAJÁTOSSÁGAI A KÁNONJOGBAN 19 lyettesi rendes hatalom birtokosai az adott főpásztor helyettesei, képviselői vagy munkatársai lehetnek. A bírósági helynök egyazon bíróságot alkot a megyéspüspökkel, úgyhogy a bírósági helynök ítélete ellen nem lehet a megyéspüspökhöz fellebbezni (C1C 1420. k. 2. §). A közigazgatási területre kinevezett helynökök intézkedései ellen viszont lehetséges a felfolyamodás a megyéspüspökhöz (CIC 1734. k. 3. § l.sz.). A rendes hatalom megszűnik a hivatal elvesztésével, amelyhez az adott hatalom tartozik. Ha a hivatal elvesztése elmozdítással vagy megfosztással történik, ami ellen szabályos fellebbezést vagy felfolyamodást nyújtottak be, akkor - hacsak a jog másként nem rendelkezik - a hivatali hatalom a jogerős döntésig nem vész el, hanem felfüggesztve marad (CIC 143. k.). A rendes hatalom gyakorlása ebben az esetben, hacsak egyéb rendelkezés az adott helyzetről mást nem ír elő, érvényes ugyan, de tilos (vö. pl. CIC 1638. k., 1736. k.). A rendes hatalom akkor is felfüggesztésre kerül, ha a hivatal viselője kiközösítésbe vagy felfüggesztésbe esik. Ez három módon fordulhat elő: vagy kiszabták a hivatal viselőjére ezt a büntetést, vagy magától állt be és már hatóságilag ezt a tényt kinyilvánították (deklarálták), vagy már beállt a büntetés, de még nem nyilvánították ki. Ennek megfelelően a hatalom felfüggesztése is eltérő hatásokkal járhat. A felfüggesztett kormányzati hatalom gyakorlása tilos (CIC 1131. k. 1. § 3. sz., 1333. k. 1. § 2. sz.), sőt gyakran érvénytelen is (CIC 1331. k. 2. § 2. sz., 1333. k. 2. §). Magáról az egyházi hivatalról néha azt szokás mondani, hogy akadályozva van, például a Codex is beszél a püspöki szék akadályoztatásáról (CIC 413. k. 1. §). Ez olyankor mondható el, ha a hivatal viselője van akadályozva a hivatalhoz tartozó jogok gyakorlásában és kötelességek teljesítésében10. III. A HIVATAL LÉTESÍTÉSE A hivatal általános jogi formájának, vagyis a hozzátartozó jogoknak és kötelességeknek a meghatározása (constitutio) - mint említettük - gyakran elválik a konkrét hivatal felállításától (erectio), vagyis gyakorlása területi, személyi és olykor egyéb tárgyi határainak pontos megjelölésétől. Számos egyházi hivatal általános formájának rögzítése törvény útján történik, így például a plébános jogait és kötelességeit az Egyházi Törvénykönyv tartalmazza. A konkrét hivatalokat viszont gyakran közigazgatási intézkedéssel hozzák létre. Vannak azonban olyan hivatalok is, amelyek esetében a létesítésnek ez a két mozzanata nem válik el egymástól. Sőt az is előfordulhat, hogy egy hivatalhoz tartozó jogok és kötelességek az illetékes egyházi hatóságnak abban a határozatában nyernek kijelölést, amely a konkrét hivatalt felállítja és egyben rá is bízza egy meghatározott személyre (CIC 145. 2. §). 10 Vö. pl. WALCZAK, R., Secte vacante came conseguenza delta perditu di un afficio ecclesiastico net Codice di Dirittu Canonico dei 1983 (Pontificia Universitas Lateranensis, Institutum Utriusquc luris. Theses ad Doctoratum in Iure Canonico), Roma 2008. 180.
