Kánonjog 11. (2009)
JOGGYAKORLAT - Csordás Eörs: A vegyes vallású házasság egy különös esete
100 JOGGYAKORLAT aki a katolikus hitet közismerten elhagyta (vö. CIC 1071. kán. 1. § 4°). Az engedélyt a házasságkötés helye szerint illetékes ordinárius adja. A vegyes vallásnak van egy különleges esete. Ha a jegyesek közül az egyik katolikus és a másik muszlint, akkor általában a valláskülönbség akadálya áll fenn, és felmentésre van szükség. A szűkítő szó használatának hátterében az áll, hogy napjaink népvándorlása nyomán nagyon sok muszlint telepedett le Nyugaton, aminek természetes következménye lett, hogy egyre több párkapcsolat alakult ki keresztények és muszlimok között. Csakhogy az említett párkapcsolatokban a muszlint fél nem minden esetben nem-megkeresztelt. Egyre több olyan eset fordul elő, hogy egy keresztény személy letette a sahada-1, vagyis az iszlám hitvallást. Ha ez az ember a saháda letételével formális aktussal távozott a katolikus egyházból, vagyis a katolikus hitet közismerten elhagyta, akkor az 1071. kán. 1. § 4 pontj a értelmében a kánoni kötésnél közreműködőnek engedélyre van szüksége.4 Úgy tűnik, ugyancsak engedélyre van szüksége abban az esetben, ha a nem-katolikus fél megkeresztelt-nem-katolikusként tette le a sahádá-t. Igaz, jogilag nem világos, hogy melyik kánon alapján, hiszen az 1024. kánon a vegyes házasság olyan esetéről szól, ahol a másik fél olyan egyháznak vagy egyházi közösségnek a tagja, amely nincs teljes közösségben a katolikus egyházzal. Csakhogy az elmondott esetben az illető már-jogilag — nem tagja semmilyen egyháznak vagy egyházi közösségnek. Megjegyzendő persze, hogy az „igazhitűvé” lett keresztény bármit tesz is, örökre meg van jelölve Krisztus eltörölhetetlen pecsétjével (vö. Kompendium 263), és így - tanbelileg - nem hagyhatta el Krisztus egyházát.5 II. FELHATALMAZÁS AZ ENGEDÉLY MEGADÁSÁRA 1. Felhatalmazás az engedély megadására Amint láttuk, az engedélyt a házasságkötés helye szerint illetékes ordinárius adhatja meg. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye főpásztora 2008. évi I. körlevél 20-1. számú rendelkezésével a felelős lelkipásztoroknak visszavonásig a Főpásztor engedélyezte, hogy a vegyes vallású jegyesek házasságkötéséhez az engedélyt megadják, ha megvannak az Egyházi Törvénykönyv 1124-1129. kánonjaiban megállapított feltételek. Felelős lelkipásztornak számít a helyi plébános, plébániai kormányzó és az ordinárius által kinevezett plébános-helyettes.6 4 A formális aktusnak három összetevője van: a) az illető belső döntése, hogy a katolikus egyházat cl kívánja hagyni; b) c döntés megvalósítása cs külső formában történő kinyilvánítása; c) c döntés illetékes egyházi tekintély részéről történő tudomásul vételének; vö. PONTIFICIA Commissio CIC Authentice Interpretando, Actus formulis defectionis ab ecclesia catholica, Prot. n. 10279/2006 (13 Mart. 2006). 5 Vö. ERDŐ P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 2005.4 534. 6 Az 516. kán. 1. §-ában szereplő kváziplébánia lelkipásztora csak azokkal a plébánosi jogokkal rendelkezik, amelyeket a kinevező okirata kifejezetten tartalmaz; vö. Münsterischer Kommentar, 3/516.
