Kánonjog 10. (2008)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Vallási kisebbségek védelme a konkordatárius jogban
Közlemények 97 kodó, és kevesebb megértést mutat az egyházi szempontok iránt, a megállapodások inkább a belső törvényi szabályozást ismétlik. Az egyházi jogi személyek elismerése jellemzően nem ütközik akadályba. A részegyházak határai a cseh, a lengyel, a litván, a szlovák és a szlovén megállapodások szerint igazodnak az államhatárokhoz. A püspökökké kinevezendő személyek nevét a Szentszék előzetesen, bizalmasan közli az észt, a lengyel és szlovák kormánnyal, illetve a lett és a litván államfővel, ez azonban csak tájékoztatásukat szolgálja, azaz kifogást nem emelhetnek. A lett, a litván és a lengyel megállapodások kikötik, hogy püspökökké a Szentszék csak saját állampolgáraikat nevezi ki. Az egyháztól nagyobb távolságot tartó államok, mint Csehország és Szlovénia úgy tűnik kevesebb érdeklődést mutatnak a leendő püspökök személye és állam- polgársága iránt. Az oktatás marxista dominanciája után nagy jelentősége van annak, hogy a megállapodások a szülők jogira helyezik a hangsúlyt. Az iskolai vallásoktatás tananyagát a lengyel konkordátum szerint az egyházi hatóság határozza meg és közli az állami oktatási szervekkel, míg a lett és a litván megállapodások szerint a püspöki konferenciának a tanmenet vonatkozásában megállapodásra kell jutnia az illetékes állami hatóságokkal. A megállapodások rendezik a hittanárok egyházi megbízásának kérdését is. Az egyházi iskolák számára az államiakkal azonos támogatást garantál a vonatkozó litván, magyar és szlovák megállapodás, míg a lengyel konkordátum az állami törvényre bízza a kérdést, a szlovén megállapodás pedig, a magániskolák támogatásával azonos támogatást ígér. A kánoni házasság polgári joghatásokkal jár a cseh, az észt, a horvát, a lengyel, a lett, a litván és a szlovák megállapodás szerint. Horvátország, Litvánia és Szlovákia az egyházi bíróságoknak a házasság érvénytelenségét megállapító ítéleteit is elfogadja, hasonlóan az olasz-spanyol szabályokhoz, míg Lengyelországban e tekintetben nem kapcsolódik össze a két jogrend. Magyarországhoz hasonlóan Szlovéniában fennmaradt a polgári házasság egyházitól elválasztott rendszere. A lengyel konkordátum és a szlovák alapszerződés szerint állam és egyház együttműködnek a házasság és a család intézményének védelmében. Általában megállapítható, hogy a Szentszék a konkordatárius megállapodások tartalma tekintetében — néhány általános, a vallásszabadságjogából szükségképpen következő elemen túl - messzemenő rugalmasságot tanúsított. Amennyiben egy-egy állam nem mutatott nyitottságot valamely kérdés (pl. a házasságjog) szerződéses rendezésére, akkor e kérdések egyszerűen hiányoznak a megállapodásokból. A térséget jellemző nagyfokú jogbizonytalanság részeredmények rögzítését is indokolttá tette. Gyakori, hogy a megállapodások az adott országban fennálló törvényi rendezésre utalnak, azaz tulajdonképpen a törvényi status quo mögé helyeznek szerződéses biztosítékot. Ezzel sajátos módon a katolikus egyház a többi vallási közösség helyzetének stabilizálódásához is hozzájárult, mivel a vallásszabadság hátrányos megkülönböztetéstől mentes érvényesítésre az államok nagy részében azzal jár, hogy az egyik felekezet számára biztosított jogokat a többi felekezet is élvezi.
