Kánonjog 10. (2008)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Vallási kisebbségek védelme a konkordatárius jogban
KÖZLEMÉNYEK 93 tős területet felölelő, ünnepélyes megállapodásokat hívjuk konkordátumnak.1' Azokat a megállapodásokat, melyek csak egyes sajátos kérdéseket rendeznek, szűkebb értelemben nem nevezzük konkordátumnak, akkor sem, ha aláírásuk esetleg ünnepélyes formában történik. Ezen megállapodások általában a megállapodás (accordo) címet viselik. A megállapodások további lehetséges jogi formái: jegyzékváltás6 7, jegyzőkönyv, modus vivendi (pl. 1964, Tunézia) — mindezen megállapodásokat összefoglalóan nevezhetjük konkordatárius megállapodásnak.8 Az Apostoli Szentszék több állammal konkordátumban rendezte a kapcsolatait (legutóbb Lengyelországgal 1993-ban, illetve Portugáliával 2004-ben jött létre konkordátum). Az elmúlt évtizedekben gyakoribbá vált az, hogy konkordátum, azaz egy, átfogó megállapodás helyett a Szentszék egy szerződéscsomaggal rendezi az egyház helyzetét egy adott államban.9 Ezekben az esetekben, formailag külön megállapodások keletkeznek, és egy-egy megállapodás csak egy-egy behatároltabb kérdéscsoportot ölel föl. így 1976-ban Spanyolországgal született egy megállapodás,10 11 mely néhány alapvető kérdést rendezett, majd 1979-ben a felek különálló megállapodásokkal rendezték a jogi kérdéseket, az oktatásüggyel és a kultúrával kapcsolatos kérdéseket, a fegyveres erők lelkipásztori ellátásának és a klerikusok illetve szerzetesek katonai szolgálatának kérdéseit, végül a gazdasági kérdéseket. 11 Ehhez hasonlóan 1996-ban Horvátországgal kötött a Szentszék egyidejűleg több megállapodást, így született egy megállapodás a jogi kérdésekről (ez rendezi többek között az egyház jogi személyek kérdését a gyónási titok védelmét, a vasárnap és az egyházi ünnepek védelmét, a kánoni házasság elismerését),12 egy másik megállapodás az oktatás és a kultúra területén való együttműködésről (ez kiterjed a szülők jogának elismerésére, az iskolai vallásoktatással kapcsolatos kérdésekre, a katolikus iskolák támogatására, a tömegtájékoztatási eszközökre),13 továbbá egy hannadik megállapodás a fegyveres erők és a rendőrség katolikus híveinek lelkipásztori ellátásáról.14 A lateráni konkordátumot az Apostoli Szentszék és 6 ERDŐ P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 2005.4 86. MARTIN DE AGAR, J.T., Raccolta di concordati 1950-1999, Cittá dei Vaticano 2000. 10. 7 Erre példa a Gaspard államtitkár cs Klcbclsbcrg kultuszminiszter között 1927. március 24-én létrejött megállapodás (intensa semplice) a püspöki kinevezések kérdéséről, vö. GERGELY J., A 20. Században (1918-1995), in ZOMBOR1, 1. (szerk.), Magyarország és a Szentszék kapcsolatéinak ezer éve, Budapest 1996. 255, 264. SALACZ G., A főkegyúri jog és a püspökük kinevezése a két világháborít között Magyarországon (Dissertationes Hungaricae ex historia Ecclesiae XVI), Budapest 2002. 123-155. * Vö. VlEJO-XlMÉNEZ, J.M., Position juridica de la Iglesia Catúlica en el orden Internat ional, in Almogaren 36 (2005) 45-84, különösen 60-73. ‘‘ CALVO, J., Concordato y acuerdos pardales: politica y derecho, Pamplona 1977. 156. 10 AAS 68 (1976) 509-512. 11 AAS 72 (1980) 29-62. 12 AAS 89 (1997) 277-286. 13 AAS 89 (1997) 287-296. 14 AAS 89 (1997) 297-302.
