Kánonjog 10. (2008)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Vallási kisebbségek védelme a konkordatárius jogban
92 Közlemények I. Az Apostoli Szentszék nemzetközi megállapoldásai A Szentszék nemzetközi jogalanyisága ma általánosan elfogadott.2 Fontos hangsúlyozni, hogy a Szentszék nemzetközi jogalanyisága független a Szentszék területi szuverenitásától, így nem érintette sem az Egyházi Állam megszűnése, sem a Vatikánvárosi Állam létrejötte.3 A Vatikán, mint állam csupán jele és biztosítéka a Szentszék nemzetközi jogalanyiságának, önmaga azonban az államközi életben nem vesz részt.4 A Szentszék nemzetközi jogalanyisága az államok jogalanyiságához hasonlóan eredeti jogalanyiság, és ekként egyedülálló: a nemzetközi életben, mint a katolikus egyház központi szerve vesz részt, mely kánoni joghatóságot gyakorol valamennyi katolikus részegyház fölött, bármely állam területén is működjön az. Mint a nemzetközi jog sajátos alanya az Apostoli Szentszék nemzetközi szerződéseket köthet államokkal. Az Apostoli Szentszék jogképességét nemzetközi szerződések kötésére a nemzetközi jog általánosan elismert szabályának tekinthetjük. A szerződések jogáról szóló, Bécsben, az 1969. évi május hó 23. napján kelt szerződés5 1. Cikke rögzíti, hogy az „egyezményt az államok közötti szerződésekre kell alkalmazni” és ennek megfelelően 6. Cikke kimondja, hogy „Minden állam rendelkezik szerződéskötési képességgel.”; a konvenció tehát hallgat a nemzetközi jog egyéb alanyai, így az Apostoli Szentszék szerződéskötési képességéről. Maga a szerződések jogáról szóló egyezményhez is csak „államok” csatlakozhatnak. Azonban a Szentszék nemzetközi jogalanyiságának - és így nemzetközi szerződések kötésére való képességének - elfogadottságát jól jelzi, hogy a Szentszék (és nem a Vatikánvárosi Állam) ehhez az egyezményhez is csatlakozott, ami szemlélteti, hogy jogállása analóg az államok helyzetével. Nemzetközi megállapodásaira tehát főszabályként az államok közötti szerződésekjoga alkalmazandó. Magától értetődő, hogy a Szentszék egy egy-egy állam megállapoldásai nem államközi viszonyokat rendeznek, hanem a katolikus egyház erre joghatósággal rendelkező szerve és egy állam között jönnek létre, és tárgyuk a katolikus egyház helyzete az adott államban. Tágabb értelemben valamennyi, a Szentszék és egy állam között létrejövő, az egyház helyzetét rendező megállapodást konkordátumnak nevezünk. Szűkebb értelemben azonban csak az átfogó, de legalábbis több jelen2 A Szentszék jelenleg 176 állammal, valamint az Európai Unióval és a Szuverén Máltai Lovagrenddel tart fenn teljes körű diplomáciai kapcsolatot, ezen túl nagyköveti szintű missziót akkreditált a Szentszékhez az Oroszországi Föderáció, míg a Palesztin Felszabadítási Szervezet irodát működtet szentszéki akkreditációval. Jelentős fehér folt mára egyedül a Kínai Népköztársaság: a vallásszabadság elismerésének hiányában a Szentszék ma is a Kínai Köztársasággal tart fenn diplomáciai viszonyt. 3 Vö. SZUROMI, Sz.A., The Changes of Modern Era Relation of Church and State in Europe, in Folia Canonica 8 (2005) 65-77, különösen 71-72. 4 Erről átfogóan: KÖCK, F.H., Die völkerrechtliche Stellung des Hiligen Stuhls, Berlin 1975. Magyar nyelven: SCHANDA, B., Az Apostoli Szentszék a nemzetközi jogban, in Jogtudományi Közlöny 54 (1999) 315-328. 5 Magyarországon kihirdette az 1987. évi 12. tvr.
