Kánonjog 10. (2008)
KÖZLEMÉNYEK - Schanda Balázs: Vallási kisebbségek védelme a konkordatárius jogban
kánonjog 10 (2008) 91-99. SCHANDA Balázs VALLÁSI KISEBBSÉGEK VÉDELME A KONKORDATÁRIUS JOGBAN 1. Az Apostoli Szentszék nemzetközi megállapoldásai; II. Megállapodások a Szentszék és volt szocialista államok között; in. kisebbségvédelem és konkordátumok; Következtetések. Az elmúlt évtized a konkordatárius jog váratlan konjunktúráját hozta magával: míg a 70-es, 80-as években az Apostoli Szentszék átfogó megállapodásokat csak Kolumbiával (1973), Spanyolországgal (1979) és Olaszországgal (1984) kötött,1 1990. után nemcsak az új német tartományok rendezték konkoratárius megállapodásokban, átfogó módon a katolikus egyház helyzetét, hanem San Marino (1992), Izrael (1993, 1997), a Palesztin Felszabadítási Szervezet (2000), Gabon (1997) és számos volt szocialista állam Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában. Bár korábban is volt arra példa, hogy a Szentszék olyan államokkal kötött megállapodásokat, melyekben a katolikusok kisebbséget alkottak (így a két világháború között Romániával és Jugoszláviával is létrejött megállapodás, míg 1964-ben Tunéziával egy alacsonyabb szintű, „modus vivendi”-nek nevezett megállapodást kötött a Szentszék), mégis a konkordátumok jellemzően olyan államokkal kötettek, melyekben a katolikusok (egyes esetekben politikai szempontból is) jelentős súlyt képviseltek. Az új konkordatárius megállapodások azonban részben olyan országokkal jönnek létre, melyekben a katolikusok hagyományosan kisebbséget alkotnak. AII. Vatikáni Zsinat (1962-1965) óta a katolikus egyház különös hangsúllyal képviseli a vallásszabadság ügyét. A konkordatárius jog szerepe túlmutat a katolikus kisebbség helyzetének rendezésén: a felekezeti paritás elvén a vallásszabadságot elismerő államok jellemzően más, hasonló társadalmi valóságú vallási közösségnek is biztosítják azokat a jogokat, melyeket a katolikus egyház esetében nemzetközi szerződésben rögzítettek. A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy a kisebbségi helyzet, illetve a katolikus kisebbség, mint vallási kisebbség védelme milyen módon jelenik meg a Szentszék és egyes államok megállapodásaiban. Vannak-e jellemző eltérések e megállapodások és azon megállapodások között, melyet a Szentszék olyan államokkal köt, ahol a katolikus egyház hagyományosan jelentős társadalmi súlyt képvisel? lett. A különböző német tartományokkal kötött nagyszámú, azonban részleges megállapodás mcl-
